 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Fórum a privatizációról
"... a pályázatok elbírálásánál kapjanak szerepet a munkavállalók
legfontosabb szempontjai, ezeken belül egyetértési joggal a
foglalkoztatáspolitikai kérdések, a szociális ellátás és a
munkajövedelmi kérdések, valamint a dolgozók ingyenes, illetve
kedvezményes tulajdonhoz juttatása..."
Román Rádió magyar nyelvű adása:
Tőkés László kutyaszorítóban
"A Nemzeti Megmentési Front napilapjának vezércikke a társadalmi és
politikai párbeszéd mellett tör lándzsát. Ez lenne a konszenzus
megvalósításának és a társadalmi megbékélésnek az egyetlen járható
útja. De hogy miként akarja az életbe átültetni a Front a társadalmi
megbékélést és a konszenzus megvalósítását célzó erőfeszítéseit,
arra a legjobb példa ugyanazon lap harmadik oldalán Sofia Ardelean
cikke. Már a cím is sokatmondó: "Tőkés László kutyaszorítóban".
A cikkíró "egetrengető" dokumentumokra, így például a temesvári
secus-per védőügyvédeinek egyes kijelentéseire hivatkozva kijelenti,
hogy Tőkés Lászlónak semmi köze a temesvári forradalomhoz. Ami Tőkés
László valódi szerepét illeti, az majd minden bizonnyal "bizonyítást
nyer", tudniillik, hogy Tőkés László magyar ügynök lett volna.
A továbbiakban a cikkíró kitér Tőkés Lászlónak a bécsi döntés
50. évfordulója alkalmából a Népszabadságnak adott interjújára,
amelyben - úgymond - "a papocska a jelenlegi hatalmat és a Vatra
Romaneasca-t mocskolja be".
"
|
|
|
|
|
|
 |
Göncz Árpád Ukrajnában - 3. rész
|
Garajszki István, az MTI tudósítója jelenti:
Kijev, 1990. szeptember 27. csütörtök (MTI-tud) - Az emberek
közötti közeledés megkönnyítése érdekében a tárgyalásokon Leonyid
Kravcsuk ígéretet tett a határátkelőhelyek bővítésére, és közölte,
hogy Ukrajna vissza szeretne térni a határátlépés könnyített
rendszerére. A pápa jövő évi magyarországi látogatása kapcsán
elmondta, azt tervezik, hogy az ukrán hívők határátléptetését
jelentősen megkönnyítik ez idő alatt Magyarország felé.
A tárgyalásokon az ukrán fél kedevezően reagált arra a magyar
kérésre, hogy tegyék lehetővé a II. világháborúban elpusztult magyar
katonák emlékhelyének felállítását. Ugyanakkor az ukrán vezető
kérte, hogy Magyarországon is méltó módon ápolják az ukrán hősi
halottak nyughelyeit. A nemzeti kisebbségek ügyében Leonyid Kravcsuk
a magyar indtíványt némileg megtoldva, egy nemzeti kisebbségi charta
kidolgozását ajánlotta, ami szavai szerint a kétoldalú kapcsolatok
ösztönzésén túl kedvezően hatna az összeurópai folymatokra is.
Göncz Árpád hangoztatta, hogy a mostani látogatás Magyarország
számára is történelmi jelentőségű. Úgy vélekedett, hogy a két ország
azonos történelmi úton jár, ám némi fáziskésés tapasztalható
fejlődésük ütemében. Ennek ellenére a két nép nem egymás
versenytársa az Európához való felzárkózásban, hanem egymás segítői.
A két állam történelmi közössége indokolja azt is, hogy Magyarország
a Szovjetunió tagköztársaságai közül elsőként éppen Ukrajnával
látott hozzá a kétoldalú kontaktusok újjáépítéséhez. Göncz Árpád
indítványozta, hogy egy hónapon belül kezdődjenek szakértői szintű
tanácskozások a kapcsolatépítés konkrét lehetőségeinek
megvizsgálására. Ennek kapcsán indítványozta közvetlen gazdasági
kapcsolatok kiépítését Moszkva kikapcsolásával, és ajánlatot tett
katonai kontaktusok kidolgozására is.
A kárpátaljai magyarság helyzetét érintve a köztársasági elnök
kulturális autonómiát kért számukra, mondván, Ukrajna nagylelkűen
megadhatná ezt, példát mutatva e lépéssel Európában a néhol igen
zűrzavaros nemzetiségi kérdések rendezésében.
Szóba került a környezetvédelem ügye is. Ezzel összefüggésben
Göncz Árpád azt javasolta, hogy Ukrajna is kapcsolódjon be a
budapesti regionális környezetvédelmi központi munkájába. Ugyancsak
a környezetvédelem ügye kapcsán indítványozta Göncz Árpád az
úgynevezett Kárpátok-Tisza regionális együttműködés életre hívását.
(folyt.)
1990. szeptember 27., csütörtök 19:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|