|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Fórum a privatizációról
"... a pályázatok elbírálásánál kapjanak szerepet a munkavállalók
legfontosabb szempontjai, ezeken belül egyetértési joggal a
foglalkoztatáspolitikai kérdések, a szociális ellátás és a
munkajövedelmi kérdések, valamint a dolgozók ingyenes, illetve
kedvezményes tulajdonhoz juttatása..."
Román Rádió magyar nyelvű adása:
Tőkés László kutyaszorítóban
"A Nemzeti Megmentési Front napilapjának vezércikke a társadalmi és
politikai párbeszéd mellett tör lándzsát. Ez lenne a konszenzus
megvalósításának és a társadalmi megbékélésnek az egyetlen járható
útja. De hogy miként akarja az életbe átültetni a Front a társadalmi
megbékélést és a konszenzus megvalósítását célzó erőfeszítéseit,
arra a legjobb példa ugyanazon lap harmadik oldalán Sofia Ardelean
cikke. Már a cím is sokatmondó: "Tőkés László kutyaszorítóban".
A cikkíró "egetrengető" dokumentumokra, így például a temesvári
secus-per védőügyvédeinek egyes kijelentéseire hivatkozva kijelenti,
hogy Tőkés Lászlónak semmi köze a temesvári forradalomhoz. Ami Tőkés
László valódi szerepét illeti, az majd minden bizonnyal "bizonyítást
nyer", tudniillik, hogy Tőkés László magyar ügynök lett volna.
A továbbiakban a cikkíró kitér Tőkés Lászlónak a bécsi döntés
50. évfordulója alkalmából a Népszabadságnak adott interjújára,
amelyben - úgymond - "a papocska a jelenlegi hatalmat és a Vatra
Romaneasca-t mocskolja be".
"
|
|
|
|
|
|
|
Dél-Afrika - De Klerk - 1.
|
1990. szeptember 27. csütörtök (AFP/Reuter/AP/MTI-Panoráma)
Dél-afrikai vezető - Jan Smuts miniszterelnök személyében - utoljára 1946-ban járt az Egyesült Államokban. Így aztán áttörésnek is mondhatnánk Frederik Willem de Klerk dél-afrikai elnök mostani washingtoni látogatása. Saját bevallása szerint - legalábbis így nyilatkozott hazérkezése után a repülőtéren - ,,megszerezte,, George Bush támogatását az apartheid fölszámolására s az új, demokratikus Dél-Afrika megteremtésére irányuló terveihez.
De Klerk Bush elnökön kívül több-kevesebb sikerrel a Kongresszus vezetőinek jóindulatát is igyekezett elnyerni a Pretoriát sujtó gazdasági szankciók felfüggesztéséhez. A Bush-De Klerk találkozó ilyenformán ,,megkoronázta,, az éppen egy évvel ezelőtt fölesketett államfő első esztendejének demokratikus reformtörekvését. Pretoriában eredményként könyvelték el, hogy Bush megigérte: föl fogja kérni a Kongresszust a szankcióinak felfüggesztésére, vagy módosítására, amint teljesül az 1986-ban megszabott összes feltétel. Egyébként már csak két ilyen feltétel maradt: az összes politikai fogoly szabadon bocsátása, valamint a zuluk lakta, erőszak dúlta Natal-tartományban még érvényben lévő szükségállapot föloldása. Bush elnök lelkes támogatása szilárdítja De Klerk belpolitikai pozícióját és egyengetheti az európai államok által kivetett szankciók föloldásához vezető utat.
De Klerk február óta várt a mostani alkalomra (akkor kapta a meghívót), miután legalizálta a betiltott Afrikai Nemzeti Kongresszust (ANC), s a vele szövetséges Dél-afrikai Kommunista Pártot, majd szabadon bocsátotta Nelson Mandelát az ANC első emberét, akivel már fogságában is tárgyalt. Május elején Fokvárosban sor került a pretoriai kormány és az ANC első találkozójára. Mandela június 25-ikén járt a Fehér Házban, s lelkes fogadtatásra lelt több amerikai nagyvárosban. De Klerket eredetileg egy héttel a fekete bőrű vezető előtt fogadták volna Washingtonban, de az elnök elnapolta útját.
Az előzetes béketárgyalások augusztus hatodikai második fordulója után az ANC tűzszünetet hirdetett, a kormány pedig kötelezettséget vállalt a politikai foglyok szabadon bocsátására, az emigránsok amnesztiában részesítésére s a (júniusban részlegesen föloldott) szükségállapot teljes föloldására. (folyt.)
1990. szeptember 27., csütörtök 14:25
|
Vissza »
|
|
Dél-Afrika - 2.
|
De Klerk a washingtoni Nemzeti Sajtóklubban minden eddiginél nagyobb lépést tett az ,,egy ember egy szavazat,, elvének elfogadása felé, de kikötötte: a kisebbségek jogait is megfelelő alkotmányos biztosítékokkal kell szavatolni a 26 milliós fekete bőrű többségű Dél-afrikai Köztársaságban. Föltételezte, hogy a jövendő dél-afrikai parlamentben, kormányban és államigazgatásban a feketebőrűek lesznek túlsúlyban, s ezért a hatalom ,,több kéz közötti,, megosztását szorgalmazta. Megítélése szerint nem célszerű, hogy a jövőben ,,egy személy kezében olyan nagy hatalom összpontosuljon, mint amennyivel jelenleg államfőként ő maga rendelkezik,,.
Elnöksége első esztendejében De Klerk hadat üzent a faji megkülönböztetésnek. A nyilvános helyek elkülönített használatáról szóló törvényt október 15-ikén, a fajok külön lakónegyedekben éléséről szóló törvényt pedig jövőre szándékozik eltöröltetni. Az elnök bejelentette, hogy a kormány 1991-ben megreformálja a földtörvényeket, amelyek a fehér bőrűek számára tartják fönn a föld 87 százalékát.
Politikai síkon tehát jól állnak - szűrhették le beszédéből a jelenlévők, ám ami a gazdaságot illeti, ott már sokkal kevésbé rózsás a kép. A szankciók érvényben tartása ,,robbanásveszélyes helyzetet teremtene, amely súlyos követekezményekkel járna az Afrika déli részére vonatkozó tárgyalási folyamatra,, - mondta. Dél-afrikai közgazdászok becslése szerint a szankciók 1985 óta évi több mint tízmilliárd dollár veszteséget okoztak. Nem minden amerikai törvényhozó látja ezt. Erre William Gray, feket bőrű képviselő figyelmeztetett, s csak egyet lehet értni vele: ,,jobb lenne, ha Washington - magasztalás helyett - De Klerk tudtára adná, hogy amennyiben nem lesz továbi jelentős változás, akkor szigorítani fogják a szankciókat.+++
MTI-Panoráma
1990. szeptember 27., csütörtök 15:01
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|