Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. szeptember 27. (BBC, kora reggeli híradás) Az Egyesült Államok közölte, Irak követeli, hogy adjanak felvilágosítást azokról a bagdadgi amerikaki nagykövetségen tartózkodó személyekről akik nem rendelkeznek diplomáciai sttátusszal. Baker amerikai külügyminiszter visszautasította az erre vonatkozó irkai követelést. Korábbi jelentések idézték Baker külügyminiszter azon kijelentését, miszerint az irakik azzal fenyegetőznek, hogy kivégzik a követségen tartózkodó diplomáciai státusszal nem rendelkező személyeket. De tudósítók szerint később kiderült, hogy az irakiak pusztán megismételték azt az egy hónapja közzétett figyelmeztetésüket, hogy kémkedéssel gyanúsítható és halálra ítélhető aki Irakban vagy Kuvaitban külföldieket rejteget. Amerikai honvédelmi források szerint egy héten belül a Perzsa-öböl térségébe vezényelnek egy amerikai repülőgép anyahajót. 16 év óta ez lesz az eslő eset, hgoy egy amerikai anyahajót vezényelnek a térségbe. Mint az idézett források közölték, az Independents nevű anyahajó - kísérőhajóival egyetemben - az Ománi-öbölből a Perzsa-öböl vizeire indul. Az amerikai honvédelmi minisztérium nem erősítette meg hivatalosan e közlést. Az Independts egyike a téségben tartózkodó három amerikai repülőgép anyahajónak. Nem világos miként értelmezi Jordánia az ENSZ arra vonatkozó határozatát, hgy a légi szállításokra is kiterjeszti az Irakkal szemben hozott szankcióit. Először a jordániai külügyminiszter az ENSZ-ben kijelentette, országa leállít minden Irakba induló, illetve onna jövő légijáratot, beleértve ebbe a személyszállító gépekét is. Jónéhány órával később azonban Jordánia ENSZ küldöttsége azt közölte, aa polgári léjáratok ügyét felülvizsgálják. Bush elrendelte 5 millió hordó olajeladását az Egyesült Állmok szükséghelyzetre felhalmozott olajkészletéből. A lépés célja, hogy megpróbálják elejét venni az olajárak gyors emelkedésének, melyet az öbölválság váltott ki. Ezz az első eset, hgoy a felhalmozott amerikai szükségtartalékokat ilyen célra használják fel. Az eladásra kerülő mennyiség kevesebb mint egy százaléka a teljes készletnek, de az amerikai elnök szóvívője közölte, amennyiben a helyzet tovább romlik, akkor lehet, hogy még több olaljat bocsájtanak piacra a felhalmozott tartalékokból. (folyt.) 1990. szeptember 27., csütörtök
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
Amerikai illetékesek szerint Baker amerikai külügyminiszter és szovjet kollegája Sevardnadze megegyezett abban, hgy a két ország továbbra is együttműködik az öböl válság ügyében. Az idézett tisztviselők szerint Baker és Sevardnadze tegnap az ENSZ-ben tartott megbeszélésén azt is megvitatta, hogy a válság megoldását követően miként lehetne majd Irakot kordában tartani. A külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy meg kell akdályozni a nukleáris fegyverek elterjedését és új regionális biztonsági rendszereket kell kialakítani. Hasonló gondolatokat fejtett ki az ENSZ-közgyűléséhez intézett beszédében Douglas Hurd brit külügyminiszter is. Mint kifejtette, új biztonsági rendezés szükséges a Közel-Keleten, de erről a térség országainak kell dönteniök. Ehhez hozzátette még, új erőfeszítéseket kell tenni a palesztín probléma probléma megoldására is. Amerikai hivatalos források szerint Baker és Sevardnadze ma újabb megbeszélsét tart majd. Chaney amerikai nemzetvédelmi miniszter közölte, a kelet-nyugati csapatcsökkentésekre vonatkozó szerződéssel kapcsolatos előzetes lépésként a jövő évben 40 ezer katonát kivánnak Nyugat-Európából. A szerzződésen dolgozó tárgyaló küldöttek várakozása szerint az elkövetkező hat hétben sor kerül a megegyezés aláírására. Chaney nemzhetvédelmi miniszter azonban kijelentette, még a szerződés aláírása elött válaszolni kíván a változóban lévő biztonsági követelményekre és a csökkenő honvédelmi kiadásokra. Az Egyesült Államok jelenleg körülbelül 300 ezer katonát állomásoztat Európában. a llegtöbb amerikai katona az NSZK-ban szolgál. Az elkövetkező két évben a Chaney által most bejelentettnél jóval nagyobb méretű csapatcsökkentések várhatóak. A szovjet parlament, a Legfelső Tanács, elvben elfogadta azt a törvényt ami biztosítja az állampolgárok lelkismereti szabadsághoz és szabad vallásgyakroláshoz való jogát. A BBC moszkvai tudósítója szerint a törvény, mely kimondja, hgoy a hatóságok egyenlő rangúnak ismernek el minden vallást, az egyház és az állam öt éve javuló kapcoslatainak a betetőzését jelenti. A kapcsolatokban beállt változásra Gorbacsov hatalomra jutása óta kerül sor. Ugyanakkor a törvény gyaakorlatba való átültetésére vonatkozó vitát a parlament hétfőre halasztotta el mivel heves nézetkülönbségek merültek fel arról, vajon legyen-e vallásoktatás az iskolákban és engedélyezzék, hogy a katonakák szabad idejükben gyakorlolhassák vallásukat. (folyt.) 1990. szeptember 27., csütörtök
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
A szovjet kormány sürgős akcióra szólított fel az idei gabonatermés megmet és érdekében és ugyanakkor arra figyelmeztett, hogy számos terményt lehet, hogy nem tudnak betakarítani. A kormány szerint minden súlyos hatással heet a kenyérellátásra és meglehet, hogy nem lesz elegendő takarmány az állatállomány élelmezésére. A TASZSZ hírügynökség idézte azt a kormányhatározatot, miszerint számos területen a betakarítást hátráltatta a rossz időjárás, a rossz szervezés és az együttműködés hiánya a helyi tisztviselők között. A zöldségszállítmányok csak nehézkesen jutnak el a legdontosabb ipari központokba, így Moszkvába és Leningrádba. A TASZSZ közölte, a kormány határozata szerint egyes állami gazdaságok és szövetkezetek nem teljesítik a kormánnyal kötött szerződéseiket. Budapesten több ezer egyetemi hallgató tiltakozásul az egyre csökkenő életszínvonal ellen, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium elé vonult. Az egyetemisátk szerint jovedelmük az ösztöndíjak idei 40 százalékos emelését követően is messze alatta marad a minimálbérnek. A diákok emellett követelik az oktatási rendszer teljes átszervezését és az egyetemi oktatógárda megtisztítását mindazoktól akiket a korábbi kommunista rezsim idején neveztek ki. +++ 1990. szeptember 27., csütörtök
Vissza »