|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Fórum a privatizációról
"... a pályázatok elbírálásánál kapjanak szerepet a munkavállalók
legfontosabb szempontjai, ezeken belül egyetértési joggal a
foglalkoztatáspolitikai kérdések, a szociális ellátás és a
munkajövedelmi kérdések, valamint a dolgozók ingyenes, illetve
kedvezményes tulajdonhoz juttatása..."
Román Rádió magyar nyelvű adása:
Tőkés László kutyaszorítóban
"A Nemzeti Megmentési Front napilapjának vezércikke a társadalmi és
politikai párbeszéd mellett tör lándzsát. Ez lenne a konszenzus
megvalósításának és a társadalmi megbékélésnek az egyetlen járható
útja. De hogy miként akarja az életbe átültetni a Front a társadalmi
megbékélést és a konszenzus megvalósítását célzó erőfeszítéseit,
arra a legjobb példa ugyanazon lap harmadik oldalán Sofia Ardelean
cikke. Már a cím is sokatmondó: "Tőkés László kutyaszorítóban".
A cikkíró "egetrengető" dokumentumokra, így például a temesvári
secus-per védőügyvédeinek egyes kijelentéseire hivatkozva kijelenti,
hogy Tőkés Lászlónak semmi köze a temesvári forradalomhoz. Ami Tőkés
László valódi szerepét illeti, az majd minden bizonnyal "bizonyítást
nyer", tudniillik, hogy Tőkés László magyar ügynök lett volna.
A továbbiakban a cikkíró kitér Tőkés Lászlónak a bécsi döntés
50. évfordulója alkalmából a Népszabadságnak adott interjújára,
amelyben - úgymond - "a papocska a jelenlegi hatalmat és a Vatra
Romaneasca-t mocskolja be".
"
|
|
|
|
|
|
|
Határ-talan kapcsolatok: nemzetközi tanácskozás Körmenden (1.
rész)
|
1990. szeptember 8., szombat - A legfontosabb feladat ma
Közép-Európában: megpróbálni együtt eljutni a demokratikus
Európához. Nem egyszerre menetelve, hanem a nemzeti sajátosságokat
figyelembe véve. Magyarországnak ma érdeke például, hogy
Csehszlovákia és Jugoszlávia beléphessen az Európai Gazdasági
Közösségbe, vagy az Európa Tanácsba és viszont. Létérdekünk, hogy
eljussunk az új integrációs szervezetekbe, mert e nélkül nem tudjuk
biztosítani a társadalmi átalakulást. Ezek a lehetőségek sok
előnnyel járnak a határainkon kívül élő magyarság számára is, ezért
szorgalmazni kell, hogy például Románia is tagja legyen az Európa
Tanácsnak - mondotta többek közt szombaton Horn Gyula, a Parlament
Külügyi Bizottságának elnöke, azon a nemzetközi tanácskozáson, amely
Határ-talan kapcsolatok címmel kezdődött Körmenden. A tanácskozás fő
védnöke Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke.
Az eszmecserén - a Duna-Adria néven létrejött együttműködés elvei alapján - a határainkon átívelő, a társadalmi élet legkülönbözőbb szintjein kialakult kapcsolatokat kívánják kiegészíteni, szélesíteni. Az Ausztriából, Szlovákiából, Jugoszláviából, Olaszországból és Magyarországról érkezett résztvevők arról tanácskoznak, hogy a hivatalos diplomácia által megkezdett utat a népi diplomácia lépéseivel és eszközeivel egyengessék, töltsék meg konkrét tartalommal.
Horn Gyula előadásában a regionális együttműködés fontosságából indult ki. Kiemelte Olaszország közreműködését abban, hogy Magyarország jó eséllyel pályázhat az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozáshoz. Fontosnak ítélte a technikai-technológiai embargó enyhítését is. A kisebbségi, nemzetiségi ügyekre térve a kormányt bírálva kifejtette: nem szabad félrérthető állásfoglalásokat megfogalmazni, amelyek nem kívánatos indulatokat gerjeszthetnek.
- Azt, hogy a kormány egyes tagjai 15 millió magyar érdekeit képviselik, nem tudom elfogadni - mondotta -, nem csak azért mert ez nacionalista gondolatot kelt, hanem azért sem, mert a határon kívüli magyarság ügyeiben az adott ország határoz. (folyt.köv.)
1990. szeptember 8., szombat 14:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|