|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Fórum a privatizációról
"... a pályázatok elbírálásánál kapjanak szerepet a munkavállalók
legfontosabb szempontjai, ezeken belül egyetértési joggal a
foglalkoztatáspolitikai kérdések, a szociális ellátás és a
munkajövedelmi kérdések, valamint a dolgozók ingyenes, illetve
kedvezményes tulajdonhoz juttatása..."
Román Rádió magyar nyelvű adása:
Tőkés László kutyaszorítóban
"A Nemzeti Megmentési Front napilapjának vezércikke a társadalmi és
politikai párbeszéd mellett tör lándzsát. Ez lenne a konszenzus
megvalósításának és a társadalmi megbékélésnek az egyetlen járható
útja. De hogy miként akarja az életbe átültetni a Front a társadalmi
megbékélést és a konszenzus megvalósítását célzó erőfeszítéseit,
arra a legjobb példa ugyanazon lap harmadik oldalán Sofia Ardelean
cikke. Már a cím is sokatmondó: "Tőkés László kutyaszorítóban".
A cikkíró "egetrengető" dokumentumokra, így például a temesvári
secus-per védőügyvédeinek egyes kijelentéseire hivatkozva kijelenti,
hogy Tőkés Lászlónak semmi köze a temesvári forradalomhoz. Ami Tőkés
László valódi szerepét illeti, az majd minden bizonnyal "bizonyítást
nyer", tudniillik, hogy Tőkés László magyar ügynök lett volna.
A továbbiakban a cikkíró kitér Tőkés Lászlónak a bécsi döntés
50. évfordulója alkalmából a Népszabadságnak adott interjújára,
amelyben - úgymond - "a papocska a jelenlegi hatalmat és a Vatra
Romaneasca-t mocskolja be".
"
|
|
|
|
|
|
|
SZDSZ-sajtótájékoztató (1. rész)
|
1990. augusztus 27., hétfő - A Szabad Demokraták
Szövetségének képviseletében Eörsi Mátyás és Soós Károly Attila
délután sajtótájékoztatón is kifejtette az SZDSZ véleményét az
állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a fogyasztási
szolgáltatások vagyonának privatizálására vonatkozó
törvényjavaslatról.
Elöljáróban leszögezték: az SZDSZ örül annak, hogy a kormány ezt a törvényjavaslatot a Parlament elé terjesztette. Ám mindjárt hozzá tették azt is: a kormány működésének 95 napja alatt ez az egyetlen olyan gazdasági intézkedés - az ugyancsak egyetlen áremelésén kívül -, amelyről elmondható, hogy hosszabb távon igyekszik a gazdasági folyamatokat szabályozni. Mivel azonban ez a törvényjavaslat már 1989 augusztusában készen volt, s csupán egy-két részletmódosítás vált szükségessé, az SZDSZ nem érti: miért kellett ilyen sokáig várni beterjesztésével?
Eme általános megjegyzéseket a szabaddemokraták csípősebbekkel is fűszerezték. Megítélésük szerint ez a törvényjavaslat olyan súlyos koncepcionális hibákat tartalmaz, amelyek a privatizáció folyamatát veszélyeztetik, elsősorban azért, mert már a kormány elképzelte előprivatizáció is eleve kudarccal fenyeget. Konkrét kifogásaik között sorolták, hogy a kormányt semmiféle kötelezettség nem terheli, jogilag semmi sem írható a terhére, ha a vagyonügynökség végrehajtotta privatizáció rendkívül szűk körű lesz. A törvényjavaslat ugyanis túlságosan nagy diszkrecionális jogokat biztosít a vagyonügynökségnek - törvénysértőeket is. Aggályos az is, hogy a vagyonügynökség - kis létszámánál fogva - már e törvényjavaslatban szereplő feladatait sem tudná ellátni, holott emellett még számos törvény ír elő számára tennivalókat. Egy bürokratikus országos hálózat kiépítése azonban nem kívánatos, annál is inkább, mert azt senki sem lenne képes irányítani. Mindamellett ez a törvényjavaslat önkormányzatellenes, hiszen azok a vállalatok, amelyeknek boltjait privatizálnák, 90 százalékban tanácsi alapításúak. Ha ezeket a vagyonügynökség privatizálja, akkor a pénz az államkasszába folyik be, nem pedig az önkormányzatokéba.
A szabaddemokraták élesen bírálták azt is, hogy a törvényjavaslat külföldi tőkeellenes. Ezt pedig rendkívül veszélyesnek tartják, márcsak azért is, mert mélységes aggodalommal figyelik a kormánynak azokat a megnyilvánulásait, amelyek - a deklarált szándékokkal ellentétesen - elriasztják a külföldi tőkét. (folyt.köv.)
1990. augusztus 27., hétfő 17:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
SZDSZ-sajtótájékoztató (2. rész)
|
A legfontosabb kifogásként azt említették, hogy az előterjesztett anyag nem is privatizációs törvényjavaslat. A privatizáció ugyanis azt jelenti - mutattak rá -, hogy magántulajdonba adnak valamit. A kormány előterjesztése ezzel szemben nem a tulajdont, hanem a bérleti jogot kívánja privatizálni. Kétségtelen, hogy a jelenlegi szerződéses üzemeltetők valamivel kedvezőbb helyzetbe kerülnének, hiszen nem kellene hatalmas összegeket a vállalati vízfejeknek leadniuk. De látni kell azt is: azok, akik komoly pénzt fektettek üzletükbe, tulajdonosok akarnak lenni. Végül az sem világos, hogy mit privatizál a kormány, hiszen a boltok berendezése, goodwill-je azé, aki üzemelteti.
Az MTI kérdésére Eörsi Mátyás elmondta: az eddigi bizottsági viták és döntések alapján aligha remélhető, hogy módosító javaslataik többségét a Parlament elfogadja. Hangsúlyozta: módosító indítványaikkal igyekeztek nemcsak a hibákra rámutatni, hanem a privatizáció valódi esélyét is megteremteni. Ha ezeket a plénum nem fogadja el, akkor az eredeti törvényjavaslatból fakadó minden következményért a kormány tartozik felelősséggel. E következmény pedig az lehet, hogy a vagyonügynökség nem lesz képes megbírkózni ezzel a feladattal, továbbá, hogy a vállalkozók egyszerűen nem fognak vásárolni, hiszen nekik tulajdon kell és nem bérleti jog. Összességében tehát ez a törvényjavaslat - vevőelijesztő.
Elhangzott az is, hogy a szabaddemokraták szakszerű érvekkel kívánják meggyőzni a kormányzó pártokat, ahogyan ezt tették korábban is. A parlamenti demokrácia eszközein kívül semmi mással nem kívánnak élni a jövőben sem - bár minden eshetőségre felkészültek. (MTI)
1990. augusztus 27., hétfő 17:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|