|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Fórum a privatizációról
"... a pályázatok elbírálásánál kapjanak szerepet a munkavállalók
legfontosabb szempontjai, ezeken belül egyetértési joggal a
foglalkoztatáspolitikai kérdések, a szociális ellátás és a
munkajövedelmi kérdések, valamint a dolgozók ingyenes, illetve
kedvezményes tulajdonhoz juttatása..."
Román Rádió magyar nyelvű adása:
Tőkés László kutyaszorítóban
"A Nemzeti Megmentési Front napilapjának vezércikke a társadalmi és
politikai párbeszéd mellett tör lándzsát. Ez lenne a konszenzus
megvalósításának és a társadalmi megbékélésnek az egyetlen járható
útja. De hogy miként akarja az életbe átültetni a Front a társadalmi
megbékélést és a konszenzus megvalósítását célzó erőfeszítéseit,
arra a legjobb példa ugyanazon lap harmadik oldalán Sofia Ardelean
cikke. Már a cím is sokatmondó: "Tőkés László kutyaszorítóban".
A cikkíró "egetrengető" dokumentumokra, így például a temesvári
secus-per védőügyvédeinek egyes kijelentéseire hivatkozva kijelenti,
hogy Tőkés Lászlónak semmi köze a temesvári forradalomhoz. Ami Tőkés
László valódi szerepét illeti, az majd minden bizonnyal "bizonyítást
nyer", tudniillik, hogy Tőkés László magyar ügynök lett volna.
A továbbiakban a cikkíró kitér Tőkés Lászlónak a bécsi döntés
50. évfordulója alkalmából a Népszabadságnak adott interjújára,
amelyben - úgymond - "a papocska a jelenlegi hatalmat és a Vatra
Romaneasca-t mocskolja be".
"
|
|
|
|
|
|
|
- Négyszemközt dr. Torgyán Józseffel - 3. folyt.
|
Végülis akkor, a többi ügyvéd tanácsára és a saját józan eszemre hallgatva nem vettem igénybe azt a lehetőséget, hogy az akkor legjobbnak számító 1. számú ügyvédi munkaközösségben maradjak, hanem kimentem Újpestre, hogy ne legyek annyira szem előtt. Végül is ezt az időszakot eredményesen túléltem, bár tény az, hogy nem nézhettem politikai ügyekbe, nem nézhettem katonai ügyekbe, mert megbízhatatlan voltam az ügyvédi társadalom számára is. Rengeteg szegényembernek az ügyét vittem, nem tíz- és nem százszámra, hanem mondhatnám, a közel 35 éves ügyvédi működésem alatt ezerszámra vittem ingyen ügyeket. Ezt tekintette a bolsevizmus kapitalista gondolkodásmódnak, mert sokkal inkább megfelelt számára az az ügyvéd, aki kíméletlenül felszámította az ügyvédi munkadíjat, de lojális volt a kommunista hatalomhoz.
- Ez azt hiszem, hogy nem kapitalista életvitel és gondolkodásmód, hanem inkább keresztényi. Akkor hadd kérdezzem azt, hogy mit jelent számodra a kereszténység, illetve mit jelent számodra a hit, az emberség, az Isten?
- Meg kell, hogy mondjam, édesanyám végtelenül vallásos volt. Bennem kialakult egy isten-kép, amiben én hiszek a mai napig. Más kérdés az, hogy a vallás köt - mint ahogy azt egyes vallási irányzatok minden fölé helyezve hirdetik -, én nem tudom elfogadni, mert én az emberiességet és a humánumot helyezem mindenek fölé. Inkább én az erőszakmentes Istenben hiszek.
- Most humanizmust, toleranciát emlegettél. Hogy tudod összeegyeztetni ezt azzal a Torgyán-jelenséggel - amiről végeredményben híres lettél igazán, és amit azonosítanak a kommunizmus, illetve a kommunisták, szinte szélsőséges gyűlöletével -, a velük való leszámolás szándékával? (folyt.)
1990. augusztus 9., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|