|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Fórum a privatizációról
"... a pályázatok elbírálásánál kapjanak szerepet a munkavállalók
legfontosabb szempontjai, ezeken belül egyetértési joggal a
foglalkoztatáspolitikai kérdések, a szociális ellátás és a
munkajövedelmi kérdések, valamint a dolgozók ingyenes, illetve
kedvezményes tulajdonhoz juttatása..."
Román Rádió magyar nyelvű adása:
Tőkés László kutyaszorítóban
"A Nemzeti Megmentési Front napilapjának vezércikke a társadalmi és
politikai párbeszéd mellett tör lándzsát. Ez lenne a konszenzus
megvalósításának és a társadalmi megbékélésnek az egyetlen járható
útja. De hogy miként akarja az életbe átültetni a Front a társadalmi
megbékélést és a konszenzus megvalósítását célzó erőfeszítéseit,
arra a legjobb példa ugyanazon lap harmadik oldalán Sofia Ardelean
cikke. Már a cím is sokatmondó: "Tőkés László kutyaszorítóban".
A cikkíró "egetrengető" dokumentumokra, így például a temesvári
secus-per védőügyvédeinek egyes kijelentéseire hivatkozva kijelenti,
hogy Tőkés Lászlónak semmi köze a temesvári forradalomhoz. Ami Tőkés
László valódi szerepét illeti, az majd minden bizonnyal "bizonyítást
nyer", tudniillik, hogy Tőkés László magyar ügynök lett volna.
A továbbiakban a cikkíró kitér Tőkés Lászlónak a bécsi döntés
50. évfordulója alkalmából a Népszabadságnak adott interjújára,
amelyben - úgymond - "a papocska a jelenlegi hatalmat és a Vatra
Romaneasca-t mocskolja be".
"
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
Valamennyi település megkapja, illetve visszakapja tehát az önkormányzás jogát, beleértve ebbe a főváros kerületeit is, amelyek vissza fogják kapni történelmi tradíciókon alapuló elnevezésüket. A helyi önkormányzati törvény rendezi az önkormányzati működés demokratikus kereteit, s visszaadja az önkormányzatok tulajdonát, illetve vagyont juttat számukra. Az még nem teljesen tisztázott, hogy milyen vagyontárgyak juthatnak az önkormányzatok tulajdonába, ezzel a kérdéssel az úgynevezett vagyonátadó bizottságok foglalkoznak majd. Az sincs eldöntve még, hogy az önkormányzatok különféle bevételei - nevezetesen a saját bevételek, az átengedett központi adók és az állami hozzájárulások - között milyen arányok alakuljanak ki. Az államtitkár közbevetőleg megjegyezte: rendkívül sok részletkérdést kell még kidolgozni a szakembereknek, hogy szeptember 23-án sor kerülhessen a helyhatósági választások első fordulójára, és október végén már összeülhessenek az első önkormányzati testületek.
Miután vannak és lesznek is olyan ügyek, amelyek nem oldhatók meg egy-egy település határain belül, így létrehozzák az önkormányzó vármegyéket - mondta Verebélyi Imre. Ezek azonban nem ellenőrizhetik a községeket. A törvényesség felügyeletére a kormány állami szerveket bíz meg. Ilyen lesz például a főispán.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a törvényjavaslatban három különböző választási rendszer szerepel. A települések létszámuk nagyságától függően választhatnak a javasolt megoldások közül. A legkisebb településeken, amelyeken a lakosság száma nem haladja meg az 5 ezret, az úgynevezett kislistás rendszert alkalmazhatják. Ennek lényege, hogy egy listán választják meg a teljes képviselőtestületet. Az 5 ezertől 50 ezerig terjedő lélekszámú településeken egyéni választókerületi módszer alapján választhat a lakosság. Ott pedig, ahol a lakosság száma meghaladja az 50 ezret, kettős választási rendszert javasol a törvénytervezet. Ez azt jelenti, hogy a jelöltek kétharmadát egyéni választókerületben, egyharmadát pedig pártlistán választanák meg. Ebben a rendszerben minden szavazatot kétszer értékelnek, így nem fordulhat elő, hogy valaki személyes megmérettetés nélkül kerül a képviselőtestületbe.
Verebélyi Imre hangsúlyozta: egyáltalán nem valószínű, hogy a helyi önkormányzatokban ugyanolyan lesz a pártok összetétele, mint az Országgyűlésben. Az európai tapasztalatok is azt mutatják, hogy egy-egy településen a helyi érdekeknek megfelelően alakulnak a koalíciók és a politikai szerveződések. (folyt. köv.)
1990. június 15., péntek 18:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|