|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Fórum a privatizációról
"... a pályázatok elbírálásánál kapjanak szerepet a munkavállalók
legfontosabb szempontjai, ezeken belül egyetértési joggal a
foglalkoztatáspolitikai kérdések, a szociális ellátás és a
munkajövedelmi kérdések, valamint a dolgozók ingyenes, illetve
kedvezményes tulajdonhoz juttatása..."
Román Rádió magyar nyelvű adása:
Tőkés László kutyaszorítóban
"A Nemzeti Megmentési Front napilapjának vezércikke a társadalmi és
politikai párbeszéd mellett tör lándzsát. Ez lenne a konszenzus
megvalósításának és a társadalmi megbékélésnek az egyetlen járható
útja. De hogy miként akarja az életbe átültetni a Front a társadalmi
megbékélést és a konszenzus megvalósítását célzó erőfeszítéseit,
arra a legjobb példa ugyanazon lap harmadik oldalán Sofia Ardelean
cikke. Már a cím is sokatmondó: "Tőkés László kutyaszorítóban".
A cikkíró "egetrengető" dokumentumokra, így például a temesvári
secus-per védőügyvédeinek egyes kijelentéseire hivatkozva kijelenti,
hogy Tőkés Lászlónak semmi köze a temesvári forradalomhoz. Ami Tőkés
László valódi szerepét illeti, az majd minden bizonnyal "bizonyítást
nyer", tudniillik, hogy Tőkés László magyar ügynök lett volna.
A továbbiakban a cikkíró kitér Tőkés Lászlónak a bécsi döntés
50. évfordulója alkalmából a Népszabadságnak adott interjújára,
amelyben - úgymond - "a papocska a jelenlegi hatalmat és a Vatra
Romaneasca-t mocskolja be".
"
|
|
|
|
|
|
|
Sztrájkoltak Mosonmagyaróvárott
|
1989. december 6., szerda - Nyolc órás sztrájkot tartottak szerdán a győri Rába-gyár mosonmagyaróvári mezőgazdasági gépgyárában. A délelőtti műszak 930 munkása, alkalmazottja nem dolgozott ezen a napon. A sztrájkot azért szervezték, mert a különválás ügyében nem tudtak megegyezni a Rába-gyár vezetésével.
A mosonmagyaróvári Rába-üzem dolgozói már hónapokkal ezelőtt kinyilvánították, hogy az 1978-as gyáregyesítést erőszakos megoldásnak tartják, az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s önállóvá akarnak válni. Miután a Rába vezetésével, személy szerint Horváth Edével nem tudtak érdemben megegyezni, korábban 2 órás figyelmeztető sztrájkot tartottak, most pedig 8 órára szüntették be a munkát. A vita a mosonmagyaróvári üzem és a győri törzsgyár között továbbra is tart. Két kérdésben nem tudtak eddig megállapodni: a vagyonmegosztásban, valamint a termékszerkezetben. A sztrájk ideje alatt munkásgyűlést tartottak, amelyen a sztrájkolók tájékoztatót kaptak az eddigi tárgyalásokról. Ezen jelen voltak a Rába-gyár vezetői is. A mosonmagyaróvári üzem falaira számos feliratot raktak ki. Ezek az önállóságot sürgették, s személy szerint éltették az alapító Kühne Edét, és bírálták a Rába-gyár vezérigazgatóját, Horváth Edét. A mosonmagyaróvári sztrájk kísérő jelensége volt, hogy a sztrájkolók egy része mezőgazdasági gépekkel kivonult az M1-es nemzetközi főútvonalra, s azt két órára fél szélességben elzárták. Szerencsére csak félelzárást alkalmaztak, de így is nagy torlódások voltak a nagyforgalmú útnak ezen a szakaszán. (MTI)
1989. december 6., szerda 00:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|