|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Fórum a privatizációról
"... a pályázatok elbírálásánál kapjanak szerepet a munkavállalók
legfontosabb szempontjai, ezeken belül egyetértési joggal a
foglalkoztatáspolitikai kérdések, a szociális ellátás és a
munkajövedelmi kérdések, valamint a dolgozók ingyenes, illetve
kedvezményes tulajdonhoz juttatása..."
Román Rádió magyar nyelvű adása:
Tőkés László kutyaszorítóban
"A Nemzeti Megmentési Front napilapjának vezércikke a társadalmi és
politikai párbeszéd mellett tör lándzsát. Ez lenne a konszenzus
megvalósításának és a társadalmi megbékélésnek az egyetlen járható
útja. De hogy miként akarja az életbe átültetni a Front a társadalmi
megbékélést és a konszenzus megvalósítását célzó erőfeszítéseit,
arra a legjobb példa ugyanazon lap harmadik oldalán Sofia Ardelean
cikke. Már a cím is sokatmondó: "Tőkés László kutyaszorítóban".
A cikkíró "egetrengető" dokumentumokra, így például a temesvári
secus-per védőügyvédeinek egyes kijelentéseire hivatkozva kijelenti,
hogy Tőkés Lászlónak semmi köze a temesvári forradalomhoz. Ami Tőkés
László valódi szerepét illeti, az majd minden bizonnyal "bizonyítást
nyer", tudniillik, hogy Tőkés László magyar ügynök lett volna.
A továbbiakban a cikkíró kitér Tőkés Lászlónak a bécsi döntés
50. évfordulója alkalmából a Népszabadságnak adott interjújára,
amelyben - úgymond - "a papocska a jelenlegi hatalmat és a Vatra
Romaneasca-t mocskolja be".
"
|
|
|
|
|
|
|
AZ MSZMP Központi Bizottságának ülése (11. rész) - második nap - Sajtókonferencia
|
x x x Még tartott a Központi Bizottság ülése, amikor a napirendi pontok előadói nemzetközi sajtókonferencián találkoztak az újságírókkal. Elsőként Fejti György, a Központi Bizottság titkára szólt arról, hogy több mint egy éves előkészítő munka után fontos szakaszához érkezett az alkotmányozás. Elkészült az új alkotmány szabályozási alapkoncepciója, amelyet a KB a további munka alapjának elfogadott, s ajánlja a Parlament március 8-án kezdődő ülésén is megtárgyalni. Hozzátette: most az első olvasatban vitatják meg a mintegy száz oldalas dokumentumot, amely a napokban teljes terjedelmében nyilvánosságot kap. A Központi Bizottságnak az a szándéka ugyanis, hogy az új alkotmány minden állampolgár és az állampolgárok minden csoportjának véleményét figyelembe véve formálódjon. A KB titkára ezután szóba hozta az alaptörvény néhány koncepcionális kérdését, elsőként azt az elképzelést, hogy az új alkotmány tükrözze a magyar történelemnek, a magyar állam szervezetének és alkotmányjogának kontinuitását, építsen a több mint ezer éves magyar államiságra, adja ennek az alkotmány preambulumában korrekt, tárgyilagos értékelését, szóljon arról, honnan indult a magyar nép, hol tart jelenleg, s merre készül, mik a céljai. E tekintetben alapkérdés, hogy az új alkotmány Magyarországot minden kétséget kizáróan szabad, demokratikus és szocialista államként definiálja. Fejti György hangsúlyozta, hogy az alaptörvény tervezetének elkészítésében egyszerre építettek a magyar alkotmányfejlődés tradícióira, s a nemzetközi alkotmányjog minden progresszívnek tekintett, s maradandónak bizonyuló értékére. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy az új alaptörvény áttörést jelent az emberi és állampolgári jogok értelmezésében. A Központi Bizottság arra törekedett, hogy a szerződésekben vállalt kötelezettségekkel teljesen összhangban, a társadalmi fejlődés igénye és szükséglete szerint az állampolgári jogok teljes katalógusát tartalmazza az alkotmány, benne e jogok garanciarendszerét is. Kifejtette: fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az állampolgárok teljes szuverenitása, szabadsága, önszerveződéshez való joga - beleértve az állampolgári elégedetlenség kifejezésre juttatását - alkotmányos keretek között, szabályozott formában gyakorolható legyen. (folyt. köv.)
1989. február 21., kedd 18:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|