|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Fórum a privatizációról
"... a pályázatok elbírálásánál kapjanak szerepet a munkavállalók
legfontosabb szempontjai, ezeken belül egyetértési joggal a
foglalkoztatáspolitikai kérdések, a szociális ellátás és a
munkajövedelmi kérdések, valamint a dolgozók ingyenes, illetve
kedvezményes tulajdonhoz juttatása..."
Román Rádió magyar nyelvű adása:
Tőkés László kutyaszorítóban
"A Nemzeti Megmentési Front napilapjának vezércikke a társadalmi és
politikai párbeszéd mellett tör lándzsát. Ez lenne a konszenzus
megvalósításának és a társadalmi megbékélésnek az egyetlen járható
útja. De hogy miként akarja az életbe átültetni a Front a társadalmi
megbékélést és a konszenzus megvalósítását célzó erőfeszítéseit,
arra a legjobb példa ugyanazon lap harmadik oldalán Sofia Ardelean
cikke. Már a cím is sokatmondó: "Tőkés László kutyaszorítóban".
A cikkíró "egetrengető" dokumentumokra, így például a temesvári
secus-per védőügyvédeinek egyes kijelentéseire hivatkozva kijelenti,
hogy Tőkés Lászlónak semmi köze a temesvári forradalomhoz. Ami Tőkés
László valódi szerepét illeti, az majd minden bizonnyal "bizonyítást
nyer", tudniillik, hogy Tőkés László magyar ügynök lett volna.
A továbbiakban a cikkíró kitér Tőkés Lászlónak a bécsi döntés
50. évfordulója alkalmából a Népszabadságnak adott interjújára,
amelyben - úgymond - "a papocska a jelenlegi hatalmat és a Vatra
Romaneasca-t mocskolja be".
"
|
|
|
|
|
|
|
A Független Jogász Fórum állásfoglalásai (1. rész)
|
1989. március 5., vasárnap - Az Országgyűlés márciusi ülésszakán várhatóan a honatyák elékerül a sztrájkról és a Munka Törvénykönyve módosításáról, valamint az alkotmánymódosításról szóló törvénytervezet. E témaköröket megvitatták a Független Jogász Fórumban tömörülő jogászok is, s kialakították álláspontjukat.
A Fórum szerint egyik tervezet sem alkalmas jelenlegi formájában arra, hogy a Parlament megtárgyalja. A sztrájkjognak mint alapvető munkavállalói jognak a szabályozását az alkotmányban látják szükségesnek, és egyben - néhány rövid szabállyal - kielégítően megoldhatónak. E szabályok közé nem kerülhetnek be a tervezetben most szereplő, a sztrájk célját, szervezésének jogát és az abban résztvevők jogait érintő korlátozások. A sztrájk szervezőit és résztvevőit védő garanciákat viszont feltétlenül indokoltnak vélik beépíteni. A jogalkotás törvényben rögzített elveivel összeegyeztethetetlennek tartják, hogy a Munka Törvénykönyve módosításának tervezete semmilyen formában nem került társadalmi vitára. A szakszervezeti jogok gyakorlására vonatkozó szabályok - minden jogtól megfosztva a kisebbségi szakszervezeteket - a tartóssá váló összeütközések veszélyét hordozzák. Gátolják az alkalmazottak közötti szolidarítás kialakulását, s végeredményben gyengítik nemcsak a kisebbségben maradó, hanem a többségi szakszervezeteket is. A Független Jogász Fórum szerint a javaslat a hatályos joghoz képest is csökkenti a dolgozók részvételének lehetőségét a munkahelyi irányításban. Még ebből is kizárja a gazdasági társaságok alkalmazottait, s ezzel - a tulajdonosi érdekre hivatkozva - olyan ellenőrzési jogokat iktat ki, amelyek a munkahelyi konfliktusok és menedzseri visszaélések fékezésével a világon mindenütt a tulajdonosi érdekeket is védik. Ezt a jogalkotói lépést a jogászok megengedhetetlennek tartják napjainkban, amikor a mesterségesen felgyorsított társasággá alakulási folyamatban mind jobban eltűnik az állami tulajdonos. Mind a hatályos, mind a tervezett jogszabályokból hiányzik a munkahelyi ellentétek megelőzésének és feloldásának intézményrendszere. Ezért mielőbb megalkotandónak tartják a munkáltatók és alkalmazottak közti kollektív kapcsolatokat átfogóan rendező törvényt, és ugyanígy az évek óta elodázott új Munka Törvénykönyv kidolgozását is. (folyt.köv.)
1989. március 4., szombat 12:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|