 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Fórum a privatizációról
"... a pályázatok elbírálásánál kapjanak szerepet a munkavállalók
legfontosabb szempontjai, ezeken belül egyetértési joggal a
foglalkoztatáspolitikai kérdések, a szociális ellátás és a
munkajövedelmi kérdések, valamint a dolgozók ingyenes, illetve
kedvezményes tulajdonhoz juttatása..."
Román Rádió magyar nyelvű adása:
Tőkés László kutyaszorítóban
"A Nemzeti Megmentési Front napilapjának vezércikke a társadalmi és
politikai párbeszéd mellett tör lándzsát. Ez lenne a konszenzus
megvalósításának és a társadalmi megbékélésnek az egyetlen járható
útja. De hogy miként akarja az életbe átültetni a Front a társadalmi
megbékélést és a konszenzus megvalósítását célzó erőfeszítéseit,
arra a legjobb példa ugyanazon lap harmadik oldalán Sofia Ardelean
cikke. Már a cím is sokatmondó: "Tőkés László kutyaszorítóban".
A cikkíró "egetrengető" dokumentumokra, így például a temesvári
secus-per védőügyvédeinek egyes kijelentéseire hivatkozva kijelenti,
hogy Tőkés Lászlónak semmi köze a temesvári forradalomhoz. Ami Tőkés
László valódi szerepét illeti, az majd minden bizonnyal "bizonyítást
nyer", tudniillik, hogy Tőkés László magyar ügynök lett volna.
A továbbiakban a cikkíró kitér Tőkés Lászlónak a bécsi döntés
50. évfordulója alkalmából a Népszabadságnak adott interjújára,
amelyben - úgymond - "a papocska a jelenlegi hatalmat és a Vatra
Romaneasca-t mocskolja be".
"
|
|
|
|
|
|
 |
Az ÁBMH és a társadalmi szervezetek képviselőinek vitája a sztrájktörvényről (2. rész)
|
A HNF apparátusa is azzal ért egyet, hogy a törvény ne szoritsa a
gyárkapukon belülre a sztrájkot, hanem tegye lehetővé az érdekek
kifejezését minden olyan gazdasági, szociális és politikai
kérdésben, amely az emberek tömegeit érinti. Fodor László, a Magyar
Gazdasági Kamara képviseletében viszont nem tudott azonosulni ezzel
az állásponttal. Mint mondta, a kamara a sztrájkot csak a
munkáltatók és a munkavállalók közötti gazdasági érdekkonfliktusok
rendezésének végső eszközeként tudja értelmezni, mert a
munkáltatóknak nincs ráhatásuk az egyéb problémák megelőzésére,
megoldására. Ezzel kapcsolatban nagy hangsulyt kapott a vitában,
hogy - tulajdonviszonyainkból adódóan - a tulajdonosi érdekek nem
különülnek el élesen a munkavállalói érdekektől, s igy bizonytalan,
hogy az egyeztetések során ki kit képvisel.
Több kifogás érte a Munka Törvényvénykönyvének tervezett
módositását. A társadalmi szervezetek részéről felmerült, hogy a
tervezett változtatások veszélyeztetik a független szakszervezetek
létét, s a módositott forma sem ad elegendő mozgásteret érdekeik
érvényre juttatásához. Halmos Csaba - egyetértve az észrevételek
többségével -, elmondta, hogy az 1990 végére elkészül az uj Munka
Törvénykönyve. Addig is követni kell a gazdasági élet változásait, s
igy indokoltnak tartja a tervezett módositásokat.
A munkaügyi kormányzat nyitott minden olyan javaslat iránt,
amely elősegíti, hogy jó törvény szülessék - mondta végezetül az
ÁBMH elnöke. Ezért a törvényjavaslatok feletti vitát folytatni kell.
A törvényjavaslatok tárgyalásának elhalasztásával viszont nem értett
egyet, de arra igéretet tett, hogy a márciusi Országgyűlés előtt
ismerteti a viták során felmerült véleményeket, észrevételeket.
(MTI)
1989. február 27., hétfő 16:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|