|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Privatizációs tanácskozás az MSZOSZ-ban
|
![](../img/spacer.gif)
1990. szeptember 26., szerda - A privatizációra elsőként
kijelölt 20 vállalat szakszervezeti képviselői tanácskoztak szerdán
az MSZOSZ székházában. A tanácskozáson Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke
kifejtette, hogy a tervezett, bizonyos körben kötelező 10 százalékos
dolgozói részvényhányad nem jelent számottevő beleszólást,
jövedelmet a munkavállalóknak, de legalább egy bizonyos mértékű
tulajdonhoz jutásra lehetőséget ad. A Parlament, a kormány nem
szívességet gyakorol - mondta -, amikor lehetővé teszi a
tulajdonszerzést. A dolgozóknak a tulajdont illetően alapvető jogaik
vannak. Aránytévesztésként értékelte, hogy a dolgozói
érdekképviseletek véleményét nem a súlyuknak megfelelően kezeli a
Parlament, a kormány.
A tanácskozás végére körvanalazódott, hogy az egybegyűlt szakszervezeti tiszségviselők egyaránt igénylik - privatizációs jogosítványaik érdekében - a közös fellépést. Nem tartják megfelelőnek a privatizációval kapcsolatos munkavállalói lehetőségeket, a Munka törvénykönyve megfogalmazásai túl általánosak, igen sok a szabályozatlanság, a joghézag. Kiemelték: a dolgozói érdekeltség megteremtése nélkül nem lehet sikeres a privatizációs program. Nehezményezték, hogy a kormány, a vagyonügynökség csak utólag kéri ki a munkavállalók képviseleteinek véleményét. E képviseletek már a rendelkezések kidolgozásában is részt kívánnak venni.
Elhangzott, hogy a dolgozók képviseletei kapcsolódjanak be a privatizációs munkálatokba, lehetőségük legyen a dokumentumok, ajánlati anyagok megismerésére. Vállalati költségből szakértőket foglalkoztathassanak véleményeik, javaslataik kellő megalapozottsága érdekében. A beleszólás lehetőségén túl, a dolgozói képviseletek ellenjegyzésére is szükség legyen a privatizációs ügyletek megkötéséhez. A privatizációs állami bevételekből hozzanak létre alapokat az át- és továbbképzés, a munka nélkül maradók támogatására - javasolták. Fontosnak tartották, hogy az új tulajdonosok is működtessék a különféle szociális célú létesítményeket. Igényként fogalmazódott meg, hogy a szakszervezetek harcolják ki: az új tulajdonosok hat hónapig vagy egy évig ne mondhassák fel a már megkötött kollektív szerződéseket.
Lehetséges, hogy javasolják az (országos) Érdekegyeztető Tanács soronkívüli összehívását a munkavállalók privatizációs jogosítványainak megvitatása érdekében. Az egybegyűltek elhatározásaikról állásfoglalást dolgoznak ki, s tesznek közzé. (MTI)
1990. szeptember 26., szerda 15:54
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|