 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Új telekadó
"Az első közülük a kedvezményes lakáshitelekre vonatkozik.
Balázsi megállapítja, hogy amikor ezeket a hiteleket adták, a
szerződés kimondatlanul arra épült, hogy stabil pénz van
forgalomban, vagyis a tartozást ugyanolyan vásárlóértékű pénzzel
kell törleszteni. Ezért - szerinte - törvényben kellene
felhatalmazni az OTP-t, hogy a hitelszerződéseket felmondhassa és új
szerződést kössön, amelyben a törlesztő részletek az infláció
arányában emelkednének.
Második javaslata a lakáskötvény. Ezt négyzetméterre lehetne
vásárolni, maximum 20 évi lejáratra, a lejárat időpontjának
megfelelő reálkamatlábbal, diszkontáns áron. A kibocsátók
garantálnák, hogy lejáratkor a kötvényt elfogadják, egy átlagos
fekvésű és felszereltségű lakás egy négyzetmétere ellenértékeként.
Harmadik javaslata a lakásépítő vállalkozások mentesítése a
személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék alól, mert
ezek beépülnek a lakásárakba.
Legfontosabb javaslata azonban a telekérték-emelkedési adó.
Említi ezzel kapcsolatban, hogy amikor a Benelux-államokban egy új
metrovonalat nyitnak, akkor az ingatlantulajdonosok levelet kapnak,
amelyben közlik velük, hogy az új metro emelte ingatlanuk értékét,
és ezért nagyobb ingatlanadót kell fizetniük."
|
|
|
|
|
|
 |
Pénzügyi világtalálkozó keserű szájízzel 2.
|
Az olajárak emelkedésének jelenlegi ütemét tekintve optimistának
nevezhető jelentés szerint ezen államok 1990-ben 2,2, 1991-ben 4,2
százalékos átlagos gazdasági növekedést érnek el. Az ütem
különbözősége azonban igen jelentős lehet attól függően, hogy olajat
exportáló, vagy importáló országról van-e szó - figyelmeztet az IMF.
Az előbbiek esetében 1,7 százalék, míg az olajbevételekkel
,,megáldott,, országok esetében mintegy 5 százalék a várható
növekedés.
A Világbank Irak kuvaiti inváziója előtt azt tervezte, hogy a
tavalyi 20,7 milliárdról 24 milliárd dollárra növeli hitelnyújtását
a fejlődő országoknak a július 1-től számított pénzügyi évben. Most
azonban azt fontolgatja, hogy megemeli a kölcsönkeretet. Így például
az öböl menti válságtól sújtott Kelet-Európának, Közel-Keletnek és
Észak-Afrikának a tavalyi 4,4 milliárd dollár helyett legalább 5
milliárd jutna.
Az IMF és a Világbank azonban óvatos az olajárak miatt
veszteséget szenvedő országok támogatásával. Azt most inkább
koordinálni akarja és nem kívánja megismételni a 70-es években
elkövetett hibás lépéseket. (Az évtized két olajsokkja után nyújtott
dollármilliárdokat nem hatékony célokra fordították a hitelt felvevő
államok.) A nemzetközi pénzügyi szervezetek azt javasolják, hogy az
olajár emelkedésből jelentős bevételre szert tett, illetve a
gazdaságilag erős államok hozzanak létre olyan közös alapot,
amelyből támogatni lehetne a nyersanyag árának emelkedése miatt
gazdaságilag megrendült országokat.
Az IMF jelentésből azonban kitűnik, hogy az iparilag fejlett
országok között is mind kevesebb a valóban virágzó ország. Míg az
idén 2,6, jövőre pedig - feltéve, hogy 21 dollárnál nem lesz
magasabb a kőolaj ára - 2,4 százalékos átlagos növekedéssel számol
esetükben a szervezet. Ezen belül igen nagy a szóródás: az Egyesült
Államok gazdasági növekedése az idén 1,3, jövőre 1,7 százalék, míg
Japáné 5,1 százalék (3,7 százalék), az NSZK-é 3,9 százalék (3,3
százalék).
Hogy végül is ki mennyivel kíván majd hozzájárulni mások
megsegítéséhez, az várhatóan kiderül már a közgyűlés ideje alatt,
vagy röviddel azután. Azzal azonban a szakértők tisztában vannak,
hogy a fokozatos olajáremelkedés túlságosan sok országot vet
gazdasági mélypontra és okoz olyan, előre ki nem számítható
társadalmi feszültségeket, amelyek elkerülése egyetemes érdek.+++
Simics Sándor, MTI-Panoráma
1990. szeptember 23., vasárnap 16:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|