Rendszerváltás és az MTI

	Utak a demokráciához - Strasbourg-i beszélgetés Hardi Péterrel (1.rész)
Strasbourg, 1990. szeptember 23. vasárnap (MTI-Panoráma) - Nem mindennapi nemzetközi kollokvium színhelye volt a héten Strasbourg, a sokat szenvedett Rajna-parti város, amely megbékítő új hivatásának bizonyítékaként ma az Európa Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is otthont ad. Az 1989-es esztendő közép- és kelet-európai forradalmai nyomán a 23 európai parlamenti demokráciát tömörítő Európa Tanács hívta egybe közös útkeresésre Európa keleti és nyugati felének számos politikusát, közéleti személyiségét, egyházi vezetőjét, politológusát, hogy együtt vizsgálják meg a demokrácia lehetőségeit, Európa épülő új architektúráját, és abban az Európa Tanácsra váró szerepet. Magyar részről Jeszenszky Géza külügyminiszter és Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter is részt vett a tanácskozáson, amelynek előkészítésében és gyakorlati munkájában - az egyik munkacsoport vitájának összegezőjeként fontos szerepet játszott Hardi Péter, az újonnan létrejött közép-európai regionális környezetvédelmi ügynökség igazgatója, aki még előző minőségében, a külügyi intézet igazgatójaként kapcsolódott be ebbe a munkába. Az MTI tudósítója Strasbourgban beszélgetett Hardi Péterrel. - Mi késztette az Európa Tanácsot erre a kezdeményezésre? - A kelet-európai változások hatására az Európa Tanács úgy érezte, hogy újra meg kell határoznia szerepét. Az Európa Tanácsról tudni kell, hogy Magyarország már a múlt évben jelentkezett tagjai sorába és valószinűleg az idei év végére fel is veszik. Elsősorban az emberi jogok témakörében jeleskedett ez a szervezet az elmúlt évtizedekben, és létrehozott egy olyan nemzetközi bíróságot, amelynek döntései kötelezőek az Európa Tanácsban részt vevő kormányokra az emberi jogok terén, és sokat tett a kisebbségi jogok ügyében is. Hosszú időn át azonban a tanács meglehetősen passzív volt és most, nyilván a változások nyomán, s mert úgy érzi, hogy a helsinki folyamat esetleg funkciókat átvehet tőle, megpróbálja újra definiálni magát és feladatait. Erre szolgált ez a kollokvium. - Itt sokféle témakört vitattak meg. Az ön által vezetett csoport a nemzeti és a kisebbségi létről, tudatról folytatott eszmecserét. Milyen tanulságokat lehetett levonni ebből? (folyt.) 1990. szeptember 23., vasárnap 15:36
Vissza »

	Utak a demokráciához - Strasbourg-i beszélgetés Hardi Péterrel (2.rész)
- Nem annyira javaslatok születtek, hanem inkább két gondolatkört jártak körül a résztvevők. Az egyik kérdés az, hogy mi az európaiság, és ez előnyére szolgál-e a szuverenitásukat újonnan visszanyerő országoknak, vagy éppen nemzetekfölöttiségével bizonyos nehézséget is teremt. Általános volt azonban a vélemény, hogy az úgynevezett judeo-keresztény, a humanista hagyománykör, valamint a demokratikus és emberi jogok, a piacgazdaságon és a magántulajdonon alapuló megközelítés az, ami az európai gondolatot képviseli, s ennek alapján lehet csatlakozni Európához. - Sok szó esett azokról az akadályokról is, amelyek ezt a folyamatot gátolják. - Természetesnek tűnne az, hogy amiként Kelet-Németország csatlakozik Nyugat-Németországhoz, ugyanúgy Kelet-Európa is csatlakozzék ismét Nyugat-Európához, ám látnunk kellett az akadályokat is. - Az NSZK finanszírozza az NDK-val való egyesülést... - Ezért kellett meghatározni az európaiság fogalmát, azt, vajon jelent-e ez olyan kötődést Nyugat-Európa számára Kelet-Európa irányában, mint aminőt a nyugatnémetek éreznek a keletnémetek iránt. Erről van nyilván szó, és ezért nem is lehet számítani arra, hogy Nyugat-Európa ehhez hasonló mértékű anyagi áldozatot hozzon Kelet-Európáért. - Inkább bizonyos aggodalom tapasztalható amiatt, hogy egyfajta balkánizálódás alakul ki. - Igen, volt egy nagyon frappáns megfogalmazás: nem azért sikerült túljutni a jaltai megosztottságon, hogy most a szarajevói megosztottsághoz kerüljünk vissza. Ez a félelem elsősorban azok miatt a politikai feszültségek és konfliktushelyzetek miatt jött létre, amely éppen a nemzeti kisebbségi kérdésekben alakult ki most Kelet-Európa országai között. - Milyen megoldások merültek fel? (folyt.) 1990. szeptember 23., vasárnap 15:41
Vissza »

	Utak a demokráciához - Strasbourg-i beszélgetes Hardi Péterrel (3.rész)
- A megoldások az egyes kormányoknak szóló tanácsok formájában jelentkeztek, ezek megvalósítása az egyes kormányok felelőssége. A demokratikus értékeket kell intézményesíteni és minden kérdésben a törvény uralmát kell megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy ne lehessen áthágni az alapvető emberi jogi és kisebbségi törvényeket. Másrészt intézményesíteni kell a nemzetközi együttműködést, s ezzel túl kell lépni a nemzetek közötti megosztottságon. Itt került szóba azoknak az intézményeknek a szerepe, amelyek jogi tanácsadással, vagy az Európa Tanácsban létrehozott bíróság módjára segíthetik a folyamatot. Sokan szóltak a regionális - Pentagonale, Duna-menti, fekete-tengeri, stb.- együttműködés jelentőségéről is. - Milyen gyakorlati haszna van ennek a szó szoros értelmében vett eszme-cserének? - Közvetlen gyakorlati következményről nem lehet beszélni, kivéve talán a jogi területet, a jogászok munkacsoportját, ahol konkrét nyugati javaslatok hangzottak el e kérdések jogi megoldási formáinak kidolgozására. Az egyik fő probléma az, hogy a szuverenitás visszanyerésével az ex-szocialista országok érzékenysége is megnőtt, nem szeretik, ha kívülről adnak receptet a belügyek megoldására, és a nemzetiségi, kisebbségi kérdéseket rendszerint belügynek tekintik. Arra volna szükség, hogy tudatosodjon: itt nem a szuverenitásukat fenyegeti veszély, ha ezeket a kérdéseket az egyetemes emberi értékek őrzésének szempontjából közelítik meg. Gyakorlati hatás? Itt sokféle ember volt jelen, sokféle fórumon élnek tovább, közvetve hatnak az itt elhangzott gondolatok - mondotta Hardi Péter az MTI tudósítójának.+++ Baracs Dénes (Strasbourg), MTI-Panoráma 1990. szeptember 23., vasárnap 15:44
Vissza »