|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Új telekadó
"Az első közülük a kedvezményes lakáshitelekre vonatkozik.
Balázsi megállapítja, hogy amikor ezeket a hiteleket adták, a
szerződés kimondatlanul arra épült, hogy stabil pénz van
forgalomban, vagyis a tartozást ugyanolyan vásárlóértékű pénzzel
kell törleszteni. Ezért - szerinte - törvényben kellene
felhatalmazni az OTP-t, hogy a hitelszerződéseket felmondhassa és új
szerződést kössön, amelyben a törlesztő részletek az infláció
arányában emelkednének.
Második javaslata a lakáskötvény. Ezt négyzetméterre lehetne
vásárolni, maximum 20 évi lejáratra, a lejárat időpontjának
megfelelő reálkamatlábbal, diszkontáns áron. A kibocsátók
garantálnák, hogy lejáratkor a kötvényt elfogadják, egy átlagos
fekvésű és felszereltségű lakás egy négyzetmétere ellenértékeként.
Harmadik javaslata a lakásépítő vállalkozások mentesítése a
személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék alól, mert
ezek beépülnek a lakásárakba.
Legfontosabb javaslata azonban a telekérték-emelkedési adó.
Említi ezzel kapcsolatban, hogy amikor a Benelux-államokban egy új
metrovonalat nyitnak, akkor az ingatlantulajdonosok levelet kapnak,
amelyben közlik velük, hogy az új metro emelte ingatlanuk értékét,
és ezért nagyobb ingatlanadót kell fizetniük."
|
|
|
|
|
|
|
Utak a demokráciához - Strasbourg-i beszélgetés Hardi Péterrel
(1.rész)
|
Strasbourg, 1990. szeptember 23. vasárnap (MTI-Panoráma) -
Nem mindennapi nemzetközi kollokvium színhelye volt a héten
Strasbourg, a sokat szenvedett Rajna-parti város, amely megbékítő új
hivatásának bizonyítékaként ma az Európa Tanácsnak és az Európai
Parlamentnek is otthont ad.
Az 1989-es esztendő közép- és kelet-európai forradalmai nyomán a 23 európai parlamenti demokráciát tömörítő Európa Tanács hívta egybe közös útkeresésre Európa keleti és nyugati felének számos politikusát, közéleti személyiségét, egyházi vezetőjét, politológusát, hogy együtt vizsgálják meg a demokrácia lehetőségeit, Európa épülő új architektúráját, és abban az Európa Tanácsra váró szerepet. Magyar részről Jeszenszky Géza külügyminiszter és Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter is részt vett a tanácskozáson, amelynek előkészítésében és gyakorlati munkájában - az egyik munkacsoport vitájának összegezőjeként fontos szerepet játszott Hardi Péter, az újonnan létrejött közép-európai regionális környezetvédelmi ügynökség igazgatója, aki még előző minőségében, a külügyi intézet igazgatójaként kapcsolódott be ebbe a munkába. Az MTI tudósítója Strasbourgban beszélgetett Hardi Péterrel.
- Mi késztette az Európa Tanácsot erre a kezdeményezésre?
- A kelet-európai változások hatására az Európa Tanács úgy érezte, hogy újra meg kell határoznia szerepét. Az Európa Tanácsról tudni kell, hogy Magyarország már a múlt évben jelentkezett tagjai sorába és valószinűleg az idei év végére fel is veszik. Elsősorban az emberi jogok témakörében jeleskedett ez a szervezet az elmúlt évtizedekben, és létrehozott egy olyan nemzetközi bíróságot, amelynek döntései kötelezőek az Európa Tanácsban részt vevő kormányokra az emberi jogok terén, és sokat tett a kisebbségi jogok ügyében is. Hosszú időn át azonban a tanács meglehetősen passzív volt és most, nyilván a változások nyomán, s mert úgy érzi, hogy a helsinki folyamat esetleg funkciókat átvehet tőle, megpróbálja újra definiálni magát és feladatait. Erre szolgált ez a kollokvium.
- Itt sokféle témakört vitattak meg. Az ön által vezetett csoport a nemzeti és a kisebbségi létről, tudatról folytatott eszmecserét. Milyen tanulságokat lehetett levonni ebből? (folyt.)
1990. szeptember 23., vasárnap 15:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|