|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Új telekadó
"Az első közülük a kedvezményes lakáshitelekre vonatkozik.
Balázsi megállapítja, hogy amikor ezeket a hiteleket adták, a
szerződés kimondatlanul arra épült, hogy stabil pénz van
forgalomban, vagyis a tartozást ugyanolyan vásárlóértékű pénzzel
kell törleszteni. Ezért - szerinte - törvényben kellene
felhatalmazni az OTP-t, hogy a hitelszerződéseket felmondhassa és új
szerződést kössön, amelyben a törlesztő részletek az infláció
arányában emelkednének.
Második javaslata a lakáskötvény. Ezt négyzetméterre lehetne
vásárolni, maximum 20 évi lejáratra, a lejárat időpontjának
megfelelő reálkamatlábbal, diszkontáns áron. A kibocsátók
garantálnák, hogy lejáratkor a kötvényt elfogadják, egy átlagos
fekvésű és felszereltségű lakás egy négyzetmétere ellenértékeként.
Harmadik javaslata a lakásépítő vállalkozások mentesítése a
személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék alól, mert
ezek beépülnek a lakásárakba.
Legfontosabb javaslata azonban a telekérték-emelkedési adó.
Említi ezzel kapcsolatban, hogy amikor a Benelux-államokban egy új
metrovonalat nyitnak, akkor az ingatlantulajdonosok levelet kapnak,
amelyben közlik velük, hogy az új metro emelte ingatlanuk értékét,
és ezért nagyobb ingatlanadót kell fizetniük."
|
|
|
|
|
|
|
A Szabad Demokraták Szövetségének nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. szeptember 18., hétfő - A nemzeti egyeztető tárgyalások azzal a céllal indultak el, hogy a kormányzó párt és az Ellenzéki Kerekasztalt alkotó szervezetek közös megegyezéssel elhárítsák a szabad választások megtartásának, a demokráciához vezető, békés átmenetnek útjában álló akadályokat. Most, amikor az egyezség tervezete aláírásra vár, meg kell állapítanunk: a feladatot csak kisebb részben sikerült teljesíteni. Eredménynek tekinthető, hogy megszületett a választójogi törvény tervezete, hogy az alkotmánymódosításra tett javaslat elhagyni indítványozza a pártállami rendszert leíró vagy jelképező kifejezések túlnyomó többségét: hogy a büntető törvénykönyv és a büntető eljárási törvény tervezett módosítása kizárja a politikai jogok gyakorlásának üldözését. Ezek a megállapodások részint valamennyi fél által elismert elveken nyugszanak (mint például a Btk. javasolt reformja), részint kölcsönös engedményeken (mint a választási törvény). Más, alapvető kérdésekben azonban nem sikerült előre haladni, mert az MSZMP jelenlegi veztése minden érdemi engedmény elől elzárkózott. Nem kívánja megszüntetni munkahelyi szervezeteit; nem vállalta, hogy elszámoljon a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról; nem mond le a megyei lapokról, nem járul hozzá a Munkásőrség feloszlatásához. Ragaszkodik viszont ahhoz, hogy a köztársasági elnök intézményét már a szabad választások előtt hozzák létre, s már az új parlament megválasztása előtt kerüljön sor az elnökválasztásra. Ilyen körülmények között nem látjuk biztosítva, hogy a választások valóban szabadok lesznek és a pártok közötti esélyegyenlőségen alapulnak. Azzal a veszéllyel is számolni kell, hogy az MSZMP parlamenten kívüli, hatalmi pozíciókat ment át a választások utánra, ami kérdésessé teheti a népképviseleti szervek hatalmát. A magunk részéről a megállapodást, jelen állapotában, nem írhatjuk alá. Nem kívánjuk azonban kisebbségi álláspontunkkal megbénítani az Ellenzéki Kerekasztal többi tagszervezetét. Ezért felfüggesztjük abból fakadó jogunkat, hogy a kerekasztal mint az egyik tárgyaló fél csak valamennyi tagjának egyetértésével határozhat. Így módot adunk az aláírásra azoknak a társszervezeteknek, amelyek ezt indokoltnak tartják. Az MSZMP indítványa szerint vitás kérdésekben a kormány valamennyi fél álláspontját terjessze a Parlament elé. Véleményünk szerint a jelenlegi Országgyűlés nem dönthet el az átmenetet alapvetően befolyásoló olyan kérdéseket, melyekben nincs egyetértés a kormányzó párt és ellenzéke között. (folyt.köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 21:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|