|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Új telekadó
"Az első közülük a kedvezményes lakáshitelekre vonatkozik.
Balázsi megállapítja, hogy amikor ezeket a hiteleket adták, a
szerződés kimondatlanul arra épült, hogy stabil pénz van
forgalomban, vagyis a tartozást ugyanolyan vásárlóértékű pénzzel
kell törleszteni. Ezért - szerinte - törvényben kellene
felhatalmazni az OTP-t, hogy a hitelszerződéseket felmondhassa és új
szerződést kössön, amelyben a törlesztő részletek az infláció
arányában emelkednének.
Második javaslata a lakáskötvény. Ezt négyzetméterre lehetne
vásárolni, maximum 20 évi lejáratra, a lejárat időpontjának
megfelelő reálkamatlábbal, diszkontáns áron. A kibocsátók
garantálnák, hogy lejáratkor a kötvényt elfogadják, egy átlagos
fekvésű és felszereltségű lakás egy négyzetmétere ellenértékeként.
Harmadik javaslata a lakásépítő vállalkozások mentesítése a
személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék alól, mert
ezek beépülnek a lakásárakba.
Legfontosabb javaslata azonban a telekérték-emelkedési adó.
Említi ezzel kapcsolatban, hogy amikor a Benelux-államokban egy új
metrovonalat nyitnak, akkor az ingatlantulajdonosok levelet kapnak,
amelyben közlik velük, hogy az új metro emelte ingatlanuk értékét,
és ezért nagyobb ingatlanadót kell fizetniük."
|
|
|
|
|
|
|
KNEB-ülés - Spórolnak az útépítők (1. rész)
|
1989. február 17., péntek - Jó esetben is csak a romlás lassítására elégséges az az összeg, amelyet a tanácsok az úthálózat fejlesztésére, fenntartására fordítanak a VII. ötéves tervben. A költségvetésből erre a célra 22 milliárd forint jut számukra. Jelentős károkat okoz, hogy a tanácsok útfejlesztési elképzeléseiből gyakran hiányzik az előrelátás, a munkálatokat átgondolatlan takarékossági szemlélet vezérli. Az sem ritka, hogy mindenféle műszaki terv nélkül fognak az útépítéshez, illetve - az anyagi források hiányára hivatkozva - olyan munkákat hagynak el, amelyek az útburkolat élettartamát növelnék; például ,,elspórolják,, a vízelvezetést. Erre a megállapításra jutott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken, az M0-ás autópálya építési főnökségén megtartott kihelyezett ülésén.
Az érintett főhatóságok, vállalatok szakembereinek részvételével - a szokásoktól eltérően a sajtó nyilvánossága mellett - megtartott eszmecserén a közlekedési tárca nevében Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter adott rövid áttekintést. A közelmúltban hivatalba lépett miniszter mindenekelőtt arra figyelmeztetett, hogy a költségvetés jelenlegi, maradékelven alapuló viszonya az útfejlesztéshez konzerválja az úthálozat elmaradott állapotát. Az utak romlását viszont az egész magyar gazdaság, az ipar és a mezőgazdaság is megszenvedi. Ezen a területen is szükségessé vált ezért egy intenzív fenntartási, fejlesztési program előkészítése, amely szakítana az alkudozásokon alapuló maradékelvvel, és normatív szabályozásra épülne. A jelentés vitájában elhangzott: az úthálózat fejlesztésében hazánk az utolsó pillanatban van, amikor még meg lehetne akadályozni, hogy olyan feszültségekkel terhes helyzet alakuljon ki, mint amilyen ma a hírközlésben tapasztalható. Az infrastruktúra fejlesztése - így az úthálózaté is - előfeltétele a gazdaság megújulásának, a külföldi működő tőke fokozottabb bevonásának, s a dinamikusan fejlődő turizmus további sorsa is jórészt ettől függ. Ez a felismerés szakít a tervezés korábbi koncepciójával, amely úgy vélte, előbb a termelő ágazatokat kell fejleszteni, az infrastruktúra pedig - mintegy szükséges rosszként - csak ezután következik. Az útfejlesztés anyagi forrásainak előteremtéséhez célszerűnek látszik a külföldi működő tőke bevonása is, például az autópályák kiépítésére. A külföldi befektetők ennek fejében koncessziót kaphatnának az autópálya használati-díjakra. (folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 16:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|