![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Világhíradó:
Új telekadó
"Az első közülük a kedvezményes lakáshitelekre vonatkozik.
Balázsi megállapítja, hogy amikor ezeket a hiteleket adták, a
szerződés kimondatlanul arra épült, hogy stabil pénz van
forgalomban, vagyis a tartozást ugyanolyan vásárlóértékű pénzzel
kell törleszteni. Ezért - szerinte - törvényben kellene
felhatalmazni az OTP-t, hogy a hitelszerződéseket felmondhassa és új
szerződést kössön, amelyben a törlesztő részletek az infláció
arányában emelkednének.
Második javaslata a lakáskötvény. Ezt négyzetméterre lehetne
vásárolni, maximum 20 évi lejáratra, a lejárat időpontjának
megfelelő reálkamatlábbal, diszkontáns áron. A kibocsátók
garantálnák, hogy lejáratkor a kötvényt elfogadják, egy átlagos
fekvésű és felszereltségű lakás egy négyzetmétere ellenértékeként.
Harmadik javaslata a lakásépítő vállalkozások mentesítése a
személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék alól, mert
ezek beépülnek a lakásárakba.
Legfontosabb javaslata azonban a telekérték-emelkedési adó.
Említi ezzel kapcsolatban, hogy amikor a Benelux-államokban egy új
metrovonalat nyitnak, akkor az ingatlantulajdonosok levelet kapnak,
amelyben közlik velük, hogy az új metro emelte ingatlanuk értékét,
és ezért nagyobb ingatlanadót kell fizetniük."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az MDF köztársaságielnök-jelöltjének életrajza
|
![](../img/spacer.gif)
1989. október 22., vasárnap - Für Lajos parasztcsaládban született 1930. december 21-én a Vas megyei Egyházasrádócon. A csurgói református gimnáziumban érettségizett, majd a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen történész diplomát szerzett. Kezdetben az egyetemen dolgozott a jeles történész, Szabó István tanársegédjeként. 1956-ban a Hajdú-Bihar megyei Forradalmi Bizottság titkára volt; november 4. után letartóztatták és internálták. Rövid időre Franciaországban keresett menedéket. Hazaérkezése után évekig kétkezi munkásként, majd általános iskolai tanárként kereste a kenyerét. 1964-ben térhetett vissza a tudományos pályára. Jelenleg elismert agrártörténész, a történettudományok doktora. Csaknem negyedszázadon át a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban dolgozott, kutatási területe elsősorban az agrártermelés és -társadalom XVIII-XIX. századi históriája. Ma az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi kara középkori és koraújkori magyar történelem tanszékének docense.
Közíróként az elsők között emelt szót a határainkon túli magyarság sorsáért. 1974-ben a Tiszatáj című folyóiratban megjelent ,,Milyen nyelven beszélnek a székelyek?,, című esszéjéért évekig hallgatásra ítélte a hivatalos kultúrpolitika. Nős, két gyermek apja. Felesége, Bíró Friderika néprajzkutató. (MTI)
1989. október 22., vasárnap 11:18
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|