![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Világhíradó:
Új telekadó
"Az első közülük a kedvezményes lakáshitelekre vonatkozik.
Balázsi megállapítja, hogy amikor ezeket a hiteleket adták, a
szerződés kimondatlanul arra épült, hogy stabil pénz van
forgalomban, vagyis a tartozást ugyanolyan vásárlóértékű pénzzel
kell törleszteni. Ezért - szerinte - törvényben kellene
felhatalmazni az OTP-t, hogy a hitelszerződéseket felmondhassa és új
szerződést kössön, amelyben a törlesztő részletek az infláció
arányában emelkednének.
Második javaslata a lakáskötvény. Ezt négyzetméterre lehetne
vásárolni, maximum 20 évi lejáratra, a lejárat időpontjának
megfelelő reálkamatlábbal, diszkontáns áron. A kibocsátók
garantálnák, hogy lejáratkor a kötvényt elfogadják, egy átlagos
fekvésű és felszereltségű lakás egy négyzetmétere ellenértékeként.
Harmadik javaslata a lakásépítő vállalkozások mentesítése a
személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék alól, mert
ezek beépülnek a lakásárakba.
Legfontosabb javaslata azonban a telekérték-emelkedési adó.
Említi ezzel kapcsolatban, hogy amikor a Benelux-államokban egy új
metrovonalat nyitnak, akkor az ingatlantulajdonosok levelet kapnak,
amelyben közlik velük, hogy az új metro emelte ingatlanuk értékét,
és ezért nagyobb ingatlanadót kell fizetniük."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A kerekasztal-tárgyalások kimenetele
|
![](../img/spacer.gif)
------------------------------------ München, 1989. október 8. (SZER, Világhíradó) - A hatalmi párt állítólagos metamorfozisától függetlenül változatlanul érvényes és időszerű mindaz, ami a pártkongresszus előtt a háromoldalú kerekasztal-tárgyalásokon megszületett. Kemény István Párizsból vizsgálja ezeknek a megállapodásoknak a jelentőségét. Még szombaton küldte el elemzését, amikor a hatalmi pártot még MSZMP-nek nevezték. Tehát nyugodtan behelyettesíthetjük az elmondottaknál az MSZMP-t Magyar Szocialista Pártra. - Zajlik a pártkongresszus, de közben tovább folyik a vita az ellenzék és az MSZMP szeptember 18-ikán kötött megállapodásáról. Kiknek volt igaza? Azoknak, akik aláírták, vagy azoknak, akik nem írták alá? Felbomlott-e az Ellenzéki Kerekasztal vagy nem, és egyáltalában: hogyan tovább? Ami engem illet, azt gondolom, hogy az aláírást illető különbségek nem alapvetőek - és nem is hozták magukkal az Ellenzéki kerekasztal felbomlását. Az aláíró szervezetek közül a Magyar Demokrata Fórum a legfontosabb. A Fórum részéről Szabad György kijelentette, hogy az MDF nem írt alá mindent, nem kötött az MSZMP-vel általános egyezséget, és az aláírás felelősségét azért vállalta, mert a választási törvényt és a büntetőtörvénykönyv reformját fontosabbnak tartja mint azt, hogy a köztársasági elnököt ne a nép közvetlen szavazása, hanem az új parlament válassza meg. Hasonló értelemben nyilatkozott Antall József, az MDF másik szóvivője. Többízben utalt az MDF-nek az egyezséghez csatolt külön nyilatkozatára, amely szerint a Munkásőrséget fel kell oszlatni, az MSZMP-nek a munkahelyeken nem lehetnek pártszervezetei. E célok elérésénél azonban fontosabbnak állította a választási törvényt és a btk. reformját. Az SZDSZ szóvivője: Tamás Gáspár Miklós szerint a megállapodást az SZDSZ nem azért nem írta alá, mert az egyezség nem jó, hanem azért mert nem tartja elégnek. (folyt.)
1989. október 8., vasárnap
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|