|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Új telekadó
"Az első közülük a kedvezményes lakáshitelekre vonatkozik.
Balázsi megállapítja, hogy amikor ezeket a hiteleket adták, a
szerződés kimondatlanul arra épült, hogy stabil pénz van
forgalomban, vagyis a tartozást ugyanolyan vásárlóértékű pénzzel
kell törleszteni. Ezért - szerinte - törvényben kellene
felhatalmazni az OTP-t, hogy a hitelszerződéseket felmondhassa és új
szerződést kössön, amelyben a törlesztő részletek az infláció
arányában emelkednének.
Második javaslata a lakáskötvény. Ezt négyzetméterre lehetne
vásárolni, maximum 20 évi lejáratra, a lejárat időpontjának
megfelelő reálkamatlábbal, diszkontáns áron. A kibocsátók
garantálnák, hogy lejáratkor a kötvényt elfogadják, egy átlagos
fekvésű és felszereltségű lakás egy négyzetmétere ellenértékeként.
Harmadik javaslata a lakásépítő vállalkozások mentesítése a
személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék alól, mert
ezek beépülnek a lakásárakba.
Legfontosabb javaslata azonban a telekérték-emelkedési adó.
Említi ezzel kapcsolatban, hogy amikor a Benelux-államokban egy új
metrovonalat nyitnak, akkor az ingatlantulajdonosok levelet kapnak,
amelyben közlik velük, hogy az új metro emelte ingatlanuk értékét,
és ezért nagyobb ingatlanadót kell fizetniük."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP - Eho Planyeti (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. szeptember 29. péntek (MTI-tud.) - Az MSZMP egy hét múlva kezdődő kongresszusa előtt a párt belső helyzetéről, a párton belüli irányzatokról ad átfogó körképet az Eho Planyeti című szovjet hetilap. - A vélemények, nézetek korábban nyilvánosan nem létező pluralizmusa felismerhetővé teszi, hogy ma az MSZMP-n belül egymásnak homlokegyenest ellentmondó nézetek vannak jelen. A párt vezetői - írja a hetilap - úgy vélik: a viharos viták, a vélemények és eltérő érdekek ütközése, majd végül az érvek erejével kivívott győzelem a dogmák fölött, s az a küzdelem, hogy az embereket maguk mellé állítsák, csak a párt javát szolgálhatják.
A cikk megjegyzi, hogy kevesek tartoznak a kemény kéz politikáját sürgető ,,fundamentalista,, és ,,az MSZMP-n belüli forradalmat,, sürgető ultraradikálisok képviselte szélsőségekhez. A hetilap négy elkülöníthető platformot mutat be: a cikk alapján a szovjet újságíró számára legrokonszenvesebb (s a cikkben a legnagyobb terjedelemben ismertetett) reformköröket; a Tömörülés az MSZMP Megújításáért mozgalmat; a Marxista Egységplatformot és a Münnich Ferenc társaságot. A szovjet tudósító a politikai nézetek különbözősége mellett utal arra is, hogy az irányzatok korosztály tekintetében is jól meghatározhatók. A reformkörök legnagyobb sikereként említi az írás, hogy végül is sikerült egységes platformot kialakítaniuk és megemlíti, hogy Zala megyében, többséget szerezve, radikális szervezeti változtatásokat is végrehajtottak. A reformkörök egyik legfontosabb nézeteként - a szovjet füleknek szánt ,,áthallásként,, - emeli ki a budapesti írás, hogy az apparátust a pártszervezetek által megválasztott választmány szolgálatára kell átalakítani és hogy a választmány vezetője társadalmi munkában lássa el feladatait. Az MSZMP-nek az állam és a társadalom életére kizárólag a parlamenten keresztül kell hatnia, arra törekedve, hogy ott szerezze meg a többséget. A reformkörökhöz tartozók közvetlenségét, egyenes beszédét is a vonzó jegyek közé sorolja Andrej Kuklin. A középkorúak képviselőit (akik között több nemrég még vezető posztot elfoglaló ember is akad) fogja össze a Tömörülés az MSZMP Megújításáért, amelynek szellemi atyjaként Berecz Jánost említi az írás. (folyt.)
1989. szeptember 29., péntek 17:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|