![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Világhíradó:
Új telekadó
"Az első közülük a kedvezményes lakáshitelekre vonatkozik.
Balázsi megállapítja, hogy amikor ezeket a hiteleket adták, a
szerződés kimondatlanul arra épült, hogy stabil pénz van
forgalomban, vagyis a tartozást ugyanolyan vásárlóértékű pénzzel
kell törleszteni. Ezért - szerinte - törvényben kellene
felhatalmazni az OTP-t, hogy a hitelszerződéseket felmondhassa és új
szerződést kössön, amelyben a törlesztő részletek az infláció
arányában emelkednének.
Második javaslata a lakáskötvény. Ezt négyzetméterre lehetne
vásárolni, maximum 20 évi lejáratra, a lejárat időpontjának
megfelelő reálkamatlábbal, diszkontáns áron. A kibocsátók
garantálnák, hogy lejáratkor a kötvényt elfogadják, egy átlagos
fekvésű és felszereltségű lakás egy négyzetmétere ellenértékeként.
Harmadik javaslata a lakásépítő vállalkozások mentesítése a
személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék alól, mert
ezek beépülnek a lakásárakba.
Legfontosabb javaslata azonban a telekérték-emelkedési adó.
Említi ezzel kapcsolatban, hogy amikor a Benelux-államokban egy új
metrovonalat nyitnak, akkor az ingatlantulajdonosok levelet kapnak,
amelyben közlik velük, hogy az új metro emelte ingatlanuk értékét,
és ezért nagyobb ingatlanadót kell fizetniük."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Platformok és áramlatok az MSZMP kongresszusi küldöttei között (1.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. szeptember 17., vasárnap - Az MSZMP kongresszusának közeledtével egyre élénkebb - sokak szerint az 1945-48 közötti koaliciós időszak politikai pezsgését idéző - viták, helyzetértékelő és kiutkereső eszmecserék zajlanak a párt különböző fórumain. A korábbi látszategység helyett platformok és eszmeáramlatok képviselői, egyéni nézetetiket hangoztató párttagok mérettetnek meg az országszerte lezajlott küldöttválasztások során. Így a tagság - a gyakran emlegetett ,,hallgatag többség,, - véleményére, az MSZMP megújításával kapcsolatos elképzeléseire is következtetni enged a küldöttcsoportok összetétele.
Az ország öt megyéjéből szereztek információit az MTI munkatársai. Eszerint Csongrádban, Somogyban és Zalában egyértelmű többségben vannak a reformköri platformon álló, vagy azzal szimpatizáló küldöttek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében még nem láthatók tisztán az erőviszonnyok; a reformkörök mellett a Münnich Ferenc Társaságnak is jelentős befolyása van a párttagság körében. Hajdú-Biharban a küldöttválasztások során az MSZMP munkástagozatának nevezett szerveződés erősebbnek bizonyult a reformszárnynál. Más, országosan ismert szerveződések közül a marxista egységplatformnak az öt megye küldöttcsoportjainak egyikében sincs nyilvánosan fellépő követője. Ennek ellenére például Zalában a pártközvélemény négy-öt küldöttet reformellenesnek tart. Kaposvárott a proletárdiktatúra védelmét hangoztató jelöltek kapták a legkevesebb szavazatot, s így nem jutottak mandátumhoz. A somogyi küldöttek közül ketten nyilatkoztak úgy, hogy mozgalomként elfogadják, nézeteikhez közelállónak tartjá az ,,Összefogás az MSZMP megújításáért,, plaltformot. A többi négy megyében ennek a viszonylag mérsékelt reformot hírdető szerveződésnek nincsenek elkötelezett hívei a küldöttek között. Mivel a megyei küldöttcsoportok tagjainak még kevés alkalmuk volt megismerni egymás álláspontját az MSZMP múltjával és jövőjével kapcsolatos alapvető kérdésekben, a nézetek és törekvések egymáshoz való viszonya a továbbiakban - a programnyilatkozat és az alapszabály tervezetének vitái során - számottevően módosulhat. (folyt.köv.)
1989. szeptember 16., szombat 22:06
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|