Rendszerváltás és az MTI

	A Magyar Műsorszóró Vállalat privatizációjának feltételei
1990. szeptember 21., péntek - A Magyar Műsorszóró Vállalat privatizációjának megkezdése legkorábban csak a jövő év első negyedévének végére várható - hangzott el pénteken azon a sajtótájékoztatón, melyen Bartha József vezérigazgató, a vállalat terveiről és jövőbeni privatizálásának feltételeiről tájékoztatta a sajtó képviselőit. A nyilvános pályázat eredményeként ez év augusztus 1-jén kinevezett vezérigazgató röviden emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a Magyar Műsorszóró Vállalatot 1990. január 1-jei hatállyal alapította meg a közlekedési és hírközlési tárca. Ez az esemény a Magyar Posta átszervezéséhez kapcsolódott, amikor is különvált egymástól a klasszikus postaszolgálat, a telefonszolgáltatás és a műsorszórás. Az alapító szerv azonban az alapításkor azt a szándékát is kifejezte, hogy a vállalat 1990. július elsejével alakuljon részvénytársasággá. A jelenleg is érvényben lévő jogi és gazdálkodási környezet azonban ezt a mai napig nem tette lehetővé. A vállalat szakemberei ennek ellenére folyamatosan dolgoznak annak a feltételrendszernek a megteremtésén, amely a privatizálás alapját jelentheti majd. Ez azonban nem megy könnyen, hiszen vannak megkerülhetetlen jogi akadályok is, mint például a Postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény, amely szerint a műsorszórás állami feladat, amit a Posta kizárólagos joggal lát el. Ugyancsak ilyen akadály a frekvencia és a tájékoztatási törvény hiánya is, mert az érvényben lévő frekvenciamoratórium a frekvenciatörvény nélkül nem oldható fel, a műsorok közszolgáltatói és kereskedelmi jellegének szétválasztásához pedig nélkülözhetetlen a tájékoztatási törvény. A privatizáció pedig csak e törvények megalkotása után kezdődhet el, sőt akkor is csak fokozatosan, több lépcsőben valósítható meg. A jelenlegi elképzelések szerint első lépésként a vállalat átalakulna egyszemélyes részvénytársasággá, melyben az újjáértékelt vagyon képezné az állami tulajdoni hányadot. Ezt követhetné az alaptőke emelése, ami a hiányzó fejlesztési források biztosításához szükséges. A költségvetési támogatás jelentős részét ugyanis a kormány meg kívánja szüntetni. A tájékoztatón az is elhangzott, hogy az állami tulajdon többségi arányának megtartása a privatizáció során sem lehet kétséges, tehát a külföldi, illetve magántőke arányát valamilyen formában korlátozni kell. Ennek részleteiről azonban majd a remélhetőleg rövid idő múlva már megváltozott feltételek és elfogadott törvények ismeretében lesz érdemes gondolkodni. (MTI) 1990. szeptember 21., péntek 17:35
Vissza » A hírhez kapcsolódik »