Rendszerváltás és az MTI

	Az Állami Számvevőszék sajtótájékoztatója (1. rész)
1990. szeptember 20., csütörtök - Az Állami Számvevőszék csak részben elégedett azzal, ahogy az Országgyűlés, illetve a kormány a szervezet jelentéseit hasznosítja. Jóllehet egyes miniszterek, minisztériumok már elismerték a számvevőszék munkájának hasznosságát, s jelentéseik alapján intézkedéseket is javasoltak, az Országgyűlés bizottságai az eddigi több mint húsz vizsgálati anyagból még egyet sem vitattak meg - jelentette ki Hagelmayer István, az ÁSZ elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján a Parlamentben. Az Állami Számvevőszék elismerte, hogy az Országgyűlésnek valóban számos fontos kérdésről kellett döntenie, nehezményezte viszont, hogy gazdasági kérdésekkel a plénum ,,istenigazából,, még nem foglalkozott. Tudomása szerint jelentéseiket a pártok frakcióvezetői is megkapják, az azonban kétséges, hogy a vizsgálati anyagok eljutnak-e a pártok szakértőihez. Hagelmayer István kijelentette, hogy elemzéseik nyilvánosságra kerülését az elmondottak miatt bizonytalannak érzi, ezért úgy döntöttek: havonta sajtótájékoztatón ismertetik vizsgálataik eredményét, egy könyvkiadóval tárgyalnak arról is, hogy a jelentéseket publikálja. Véleménye szerint az ellenzéki pártok a parlamenti vitákban időnként tárgyszerűbbek lehetnének, ha e vizsgálati anyagokra támaszkodnának. Az Állami Számvevőszék első beszámoló jellegű sajtótájékoztatóján Kovács Árpád főcsoportfőnök, az állami vállalatok vagyonkihelyezési és átalakulási tevékenységének ellenőrzéséről szólt. Elmondta, hogy ma a tulajdonos, a felelős gazda hiánya okozza azokat a gondokat, amelyek a privatizáció egészét kedvezőtlen megvilágításba helyezik. Érzékelhető az is, hogy a mostani helyzet a régi vállalati vezetőréteg érdekeinek is megfelel, mert az átalakult szervezetekben a korábbi pénzügyi problémák átmenetileg oldódtak, illetve részben az állam kárára rendezhetők. E vezetői körben tehát nem érdek, hogy tényleges tulajdonváltás menjen végbe. Kovács Árpád szólt arról, hogy a számvevőszék a vállalatok társaságalapítási tevékenységét az Állami Vagyonügynökség 1990 márciusi megalakulásáig ellenőrizte: összesen 934 társaság alapítási körülményeit elemezte. Megállapításaik szerint a vállalatok az átalakulási törvény hatályba lépését követően is a társasági törvény alapján módosították szervezeteiket. A minisztériumi alapítású vállalatok körében a belföldi magánszemélyek befektetése csekély mértékű, a tanácsi alapítású vállalatok között természetes személyek 100-200 ezer forintos saját vagyona is működik. (folyt.köv.) 1990. szeptember 20., csütörtök 15:24
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »