Rendszerváltás és az MTI

	Felcím: Amiről 30-án döntünk Főcím: A telelpülések típusai
Budapest, 1990. szeptember 17. Hétfő (MTI-Press) Az állam területi beosztását történetileg sokféle "objektív" tényező /pl. földrajzi, gazdasági, közlekedési tényezők, nemzetiségek léte, történeti tradíciók stb./ határozza meg. Az állami-területi tagozódás ugyanakkor SZUBJEKTÍV HATALMI KÉRDÉS IS, AMELYET BEFOLYÁSOL A KÖZPONTI ÉS A HELYI HATALOM MINDENKORI VISZONYÁNAK ALAKULÁSA. A Magyar Köztársaság állami-területi beosztása első ránézésre nem sokat változott, AZ ÁLLAM TERÜLETE TOVÁBBRA IS FŐVÁROSRA, MEGYÉKRE, VÁROSOKRA ÉS KÖZSÉGEKRE TAGOZÓDIK. A fővárosban kerületek léteznek, a városokban kerületek alakíthatók. Ami alapvetően megváltozott az az állami területi beosztás döntésrendszere. AZ EGYES DÖNTÉSEKBEN MEGHATÁROZÓ SZEREPE VAN AZ ÖNKORMÁNYZAT ALANYÁNAK, VAGYIS A KÖZSÉG VAGY VÁROSKÖZÖSSÉG VÁLASZTÓPOLGÁRÁNAK. Például a helyi képviselőtestület helyi népszavazást köteles kiírni, ha a lakosság új község alakítását, a községegyesítés megszüntetését vagy más településsel való egyesítését kéri. Minden más döntés esetében is /lakott terület átadása, másik megye területéhez csatolás, új településnév elfogadása stb./ kérni kell a lakosság állásfoglalását. Jelentős szerepet játszik a döntéshozatalban a képviselőtestület, amely határozatba foglalja a kezdeményezéseket. A "szolgálati úton" történő felterjesztés után a végső döntés az államfő, illetve az országgyűlés kezében van. AZ ORSZÁGGYŰLÉS A MEGYEI SZINTRŐL /megyék összevonása, elnevezése, székhelye, megyei jogú várossá nyilvánítás stb./, A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK A KÖZSÉGI-VÁROSI SZINTRŐL /község- és városalapítás, községegyesítés stb./ dönt. Az önkormányzati kérelem teljesítésének a törvény által előírt feltételei vannak, így pl. új község akkor alapítható az elkülönült lakott településrészből, ha képes az alapvető önkormányzati jogok gyakorlására s a kötelezően előírt önkormányzati feladatok /pl. az alapfokú oktatás, az egészségügyi alapellátás/ teljesítésére. A települések a törvény szerint A KÖVETKEZŐ TÍPUSOKBA SOROLHATÓK: KÖZSÉG, NAGYKÖZSÉG, VÁROS, MEGYEI JOGÚ VÁROS, FŐVÁROS /ÉS KERÜLETEI/. (folyt.) 1990. szeptember 17., hétfő 12:57
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A települések típusai 2. rész
Minden volt kistelepülés /társközség/ alkotmányjogi értelemben önálló önkormányzattal rendelkező KÖZSÉG. Az ezernél kevesebb lakosú község képviselőtestülete is létrehozhat önnálló hivatalt, jegyzőt nevezhet ki, vagyis független ökormányzati szervezete lehet. A község képviselőtestületét a választópolgárok kislistás választókerületi rendszerben, polgármesterét közvetlenül választják meg. A község feladat- és hatásköre a kötelező törvényi minimum, az alapellátás biztosítása. Az önkormányzati törvény szerint a NAGYKÖZSÉG címet használhatják azok a települések, amelyek a törvény hatályba lépésekor nagyközségi tanácsok voltak, továbbá amelyek területén LEGALÁBB ÖTEZER LAKOS él. A nagyközség kötelező feladat- és hatásköre általában nagyobb a községeknél, a városéhoz hasonlít. A VÁROSOK önkormányzati szervezetrendszerének létrejötte eltér a községekétől, képviselőtestületét vegyes választókerületi rendszerben hozzák létre, polgármesterét az önkormányzat választja. Feladat és hatásköre általában nagyobb a községeknél. MEGYEI JOGÚ VÁROS elnevezéssel 1954-71 között Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged később Győr szerepelt, e jogállás lényege a megyétől való teljes szervezeti és gazdasági függetlenség volt. E településtípus kapcsán említhető a TÖRVÉNYHATÓSÁGI JOGÚ VÁROS közjogi hagyománya is. A megyei jogú várossá minősítésről kérelem alapján /ennek feltétele az 50 ezer lakos/ az örszággyűlés dönt. A megyei város képviselőtestülete a közgyűlés. A megyei jogú városban kerületek, kerületi hivatalok, kerületi képviselőtestületek hozhatók létre. A megyei jogú város elláthat megyei önkormányzati feladatokat is. A FŐVÁROS sajátos, az ország szuverenítását is szimbolizáló jogállásáról, önkormányzati rendszeréről külön tövény rendelkezik. A főváros képviselőtestülete a 88 tagú közgyűlés, amely kétkamarás, 66 tagját listán közvetlenül választják, 22 tagját pedig a kerületek delegálják. A főpolgármestert a közgyűlés választja. Az önkormányzati törvényben fennmaradt az évszázados hagyományokra visszatekintő MEGYERENDSZER és annak teljes szervezete, a közvetett módon választott közgyűlés, az elnök /alelnök/, a megyei főjegyző és a megyei hivatal. (folyt.) 1990. szeptember 17., hétfő 12:58
Vissza »

	A települések típusai 3. rész
Bár az önkormányzati típusú megye fennmaradt, A MEGYE ELVESZTETTE ANYAGI-KÖLTSÉGVETÉSI ÉS SZERVEZETI-HATÁSKÖRI TÉREN MEGLÉVŐ PRIVILÉGUMAIT, MINDENHATÓSÁGÁT. Nagyon jelentős változás az állami területi beosztáson, az önkormányzati rendszer egészén belül az, hogy a hierarchikus kapcsolatok jogilag megszüntek, AZ EGÉSZ RENDSZER AZ EGYENJOGÚSÁG, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS, A TÁRSULÁS, EGYSZÓVAL A SZERZŐDÉS /ÉS NEM A PARANCSURALOM/ ELVÉN ÁLL. A jövő dönti el, hogy milyen "új társadalmi szerződések" köttetnek, milyen társulások jönnek létre. (MTI-Press) Kukorelli István A szerkesztőségek tájékoztatására: A szöveg nagybetűs írásmódja technikai jellegű: a kiemelés értelemszerűen fett vagy kurzív. (MTI-Press) 1990. szeptember 17., hétfő 12:59
Vissza »