|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Szakértők levele a Dunai Vízlépcső kormánybiztosának
"Mi, akik szakértőként, környezetvédőként hosszabb ideje
küzdünk a gigantomán beruházás ellehetetlenüléséért, átérezve
vállalt felelősségének nagy súlyát, kérjük, hogy a mostani, nem
megnyugtató helyzetben támaszkodjon felgyűlt tapasztalatainkra,
vegye igénybe munkánkat. Bízunk benne, az új politikai rendszerben
ennek hatékony és méltó formáját könnyű lesz megtalálni.
"
BBC, Panoráma:
Ugrásra készen az amerikai demokraták
"A bíráló demokrata képviselők nagyon vigyáztak: nehogy azt
kritizálják, ahogyan Bush elnök eddig kezelte a kuvaiti invázió óta
kialakult válságot. A legfrissebb amerikai közvélemény-kutatás
eredménye azt mutatja: a megkérdezettek 70 százaléka támogatja az
amerikai haderők telepítését Szaud-Arábiában, 80 százaléka pedig
támogatja azt, ahogyan Bush elnöknek sikerült kialakítania az Irakot
ellenző országok nemzetközi koalícióját.
"
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (1. rész)
|
1989. március 24., péntek - A Minisztertanács pénteki ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Németh Miklós kormányfő beszámolóját a hágai környezetvédelmi konferenciáról.
A kormány áttekintette az Országgyűlés márciusi ülésszakának tapasztalatait, s meghatározta az ezzel összefüggő tennivalókat. A Minisztertanács megtárgyalta a bizalmatlansági és bizalmi indítvány szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. A kormány megvitatta az országos közúthálózat fenntartásának és fejlesztésének lehetőségeit, és elemezte pótlólagos források bevonásának módját. A Minisztertanács létrehozta a kormány mellett müködő Tudománypolitikai, valamint Gazdasági Kollégiumot. (folyt.köv.)
1989. március 24., péntek 18:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Nemzetközi sajtótájékoztató (2. rész)
|
x x x Kun Erzsébet és Nagy Attila, az MTI minisztertanácsi tudósítói jelentik: A Minisztertanács ülését követően Marosán György szóvivő tájékoztatta a hazai és a külföldi újságirókat a kormány előtt szereplő napirendi pontokról. Utalt egy korábbi bejelentésére, miszerint a kormány a jövőben a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt helyez a parlamenti ülésszakra történő felkészülésre, az ott szerzett tapasztalatok tanulmányozására, az ebből fakadó következtetések levonására, a feladatok kijelölésére. Az Országgyülés csütörtökön befejeződött ülésével kapcsolatban a Minisztertanács úgy ítélte meg, hogy a képviselők egyetértettek az új alkotmány előterjesztett koncepciójával; a parlamenti vita elegendő útmutatást ad a kodifikációs munka megkezdéséhez. Marosán György emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök a kormány nevében bejelentette a népszavazás lehetőségének vizsgálatát. A testület úgy határozott, hogy - a kormányfő parlamenti igéretének megfelelően - elkészíti, s előreláthatólag júniusban benyújtja az Országgyűlésnek a bős-nagymarosi beruházás költségvetési helyzetéről, a vizerőmű-építéssel kapcsolatos népszavazás feltételeiről, annak nemzetközi és egyéb összefüggéseiről szóló tájékoztatót. Addig csak olyan munkálatokat lehet végezni, amelyek nem járnak visszafordíthatatlan változással. A kormány tagjai egyetértettek abban, hogy a népszavazás jogi kérdéseit az Igazságügyi Minisztérium irányításával kell rendezni; a róla szóló törvényjavaslatot pedig az Országgyűlés elé kell terjeszteni. A kormány tárgyalt az autópályahasználati díj bevezetéséről is - jelentette be Marosán György. Felhívta a figyelmet arra, hogy az országos közúthálózat műszaki állapota a nyolcvanas évek eleje óta fokozatosan romlik; a szükös költségvetési források nemcsak a fejlesztésre, de a karbantartásra sem elegendőek. Ezért a kormány keresi a lehetőséget a további romlás megakadályozására, ugyanakkor felvetődött az úgynevezett cimkés autópályahasználati díj bevezetése. (folyt.köv.)
1989. március 24., péntek 18:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Sajtótáj. (3. rész)
|
E pótlólagos forrást - elkülönitett keretként - csak az utak állapotának javítására és fejlesztésére lehetne felhasználni. A testület úgy döntött, hogy ismételten és sürgősen meg kell vizsgálni a forgalommal arányos finanszirozást szolgáló útalap létrehozását. Két új testületet is létrehozott pénteki ülésén a Minisztertanács. A Tudományos Kollégium - Pozsgay Imre államminiszter elnökletével - a kormány tudománypolitikájának összehangolását segíti, átfogja a kutatás, a fejlesztés, a felsőoktatás, valamint a műszaki fejlesztés összefüggő területeit; véleményt nyílvánit, javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó kérdésekben. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes vezeti a Gazdaságpolitikai Kollégiumot, amelynek müködése nincs kötött formához kötve, nincsenek állandó tagjai, s tevékenysége nem érinti a miniszterek döntési jogát, felelősségét. Feladata a gazdaságpolitikai kérdések előkészítése, a tárcák közötti egyeztetés segítése. A hágai környezetvédelmi konferenciáról Németh Miklós számolt be a kormányülésen. A miniszterelnök jelentéséből kitünt: olyan szervezet létrehozását előirányzó nyilatkozatot írt alá, amely kidolgozza a légkör felmelegedését előidéző szennyező anyagok kibocsátására vonatkozó normákat, ellenőrzi ezek betartását, elősegíti a korszerü technolágiák átadását. Végül Marosán György bejelentette: a Minisztertanács megvitatta a bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás szabályozásához szükséges törvényjavaslat tervezetét. Kifejtette: ez a törvény is fontos lépcsőfokot jelent a jogállamiság felé vezető úton. A bizalmi szavazás az Országgyűlés és a kormány viszonyában olyan különleges jogintézmény, amely egyszerre fejezi ki a kormány önállóságát az államélet operativ irányításában, illetve a Parlamentnek valá alárendeltségét és felelősségét. E témához kapcsolódva Borics Gyula igazságügyi államtitkár hangsulyozta: a bizalmi szavazás és a bizalmatlansági indítvány intézménye a magyar jogfejlődésben 1945 óta nem létezett. Hozzátette: bevezetésük feltétele két fontos jogszabály - az alkotmány, valamint a miniszterek, államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény - módosítása . Ennek lényege, hogy a kormány felelős az államügyek irányításáért, s felelősséggel tartozik az Országgyülésnek is, mint a népszuverenitás kifejezőjének és megtestesítőjének. (folyt.köv.)
1989. március 24., péntek 18:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Sajtótáj. (4.rész)
|
Az államtitkár ezt követően a tervezet leglényegesebb elemeit sorolva kiemelte: amennyiben száz képviselő jelzi, hogy nincs megelégedve a kormány munkájával, bizalmatlansági indítványt terjeszthet elő. Utalt arra, hogy a kormány ülésén felvetődött: ki kell mondani, hogy az országgyülési képviselők egyharmada vetheti fel a bizalmi kérdést, s leghamarabb öt nap múlva, legkésőbb harminc napon bell meg kell tartani az elképzelések szerint titkos bizalmi szavazást. Ez vonatkozik a kormány valamelyik tagjával szembeni indítványra is. Ugyanakkor, amennyiben a kormány úgy érzi, hogy a testülettel, vagy a miniszterelnök személyével szemben megcsappant a bizalom, a kormány elnöke is kérhet bizalmi szavazást. Az Országgyülésnek a miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansága az egész kormányt érinti, s a szavazás eredményétől függően új kormányt kell választania a törvényhozó testületnek. A választásig - bizonyos megkötöttségekkel - ügyvívő kormányként müködik az előző. Kormánytag esetében az új miniszter megválasztásáig az államtitkár látja el a funkciót. Újdonság, hogy mostantól a miniszter megbizása alapján miniszterhelyettes is helyet foglalhat az országgyülés ülésszakán az első padsorban - a miniszter helyetteseként. Javaslatként hangzott el a Minisztertanács ülésén, hogy a kormány felkéri az Országgyülés jogi-, igazgatási és igazságügyi bizottságát: az igazságügyminiszter helyett terjessze a parlament elé az alkotmány módosítására vonatkozó javaslatot. (folyt.köv.)
1989. március 24., péntek 18:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Sajtótájékoztató (5. rész)
|
Ezt követően az újságírók kérdéseire válaszolt Borics Gyula. A Magyar Hírlap munkatársa arról tudakozódott, hogy a bizalmatlansági indítvány elfogadása, illetve a kormány esetleges lemondása esetén ki fogja kijelölni az új miniszterelnököt. Az új alkotmány megalkotásáig és elfogadásáig a jelenlegi eljárási rend lesz érvényben, nevezetesen az, hogy a Hazafias Népfront tesz javaslatot a kormány elnökére és a kormány tagjaira. Utána az Országgyűlés dönt. Az új alkotmány szerint majd a köztársasági elnök jogkörébe tartozik a miniszterelnök kijelölése - válaszolta Borics Gyula. A Népszava munkatársa megkérdezte: nem jelent-e ellentmondást, hogy a miniszterelnök megválasztja a minisztereit, majd az Országgyűlés az egyes miniszterekkel szemben is benyújthatja a bizalmatlansági indítványt. Második kérdése arra vonatkozott, hogy amennyiben az interpellációra adott válasz nem elégíti ki a képviselőket, felvetődik-e a bizalmi kérdés. Ha egy jelentős kérdésben nem fogadja el az Országgyűlés a miniszter válaszát, két eset lehetséges: vagy a Parlament veti fel a bizalmatlansági indítványt, vagy pedig a miniszter vonja le a konzekvenciát, és bizalmi szavazást kér személyével kapcsolatban. Addig, amíg az új alkotmány életbe nem lép, törvényben fogják szabályozni, mi történjék akkor, ha a miniszterelnök nincs megelégedve a miniszterével, és le akarja váltani - felelte az államtitkár. Az Austria Press tudósítója afelől tudakozódott, hogy a parlamenti bizottságok mikor kapnak nagyobb szerepet a szakminiszterek kiválasztásában. Borics Gyula annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a jövőben a parlamenti bizottságoknak sokkal nagyobb szerepük lesz a kormánytagok kinevezésében, mint amekkora most van. A TV-Híradó munkatársának kérdésére válaszolva leszögezte: az alkotmány 33. paragrafusának 3. bekezdése - amennyiben elfogadják - a következőképpen fog alakulni: a minisztert az Országgyűlés ülésein az államtitkár, vagy az általa megbízott miniszterhelyettes helyettesíti. A Magyar Távirati Iroda munkatársa a bős-nagymarosi beruházással kapcsolatos munkálatok visszafordíthatatlanságának értelmezését firtatta. (folyt. köv.)
1989. március 24., péntek 19:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Sajtótájékoztató (6. rész)
|
Marosán György válaszában emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök az Országgyűlésen bejelentéseket tett a vízlépcső építésével kapcsolatban, s ezeket a bejelentéseket később nem egészen pontosan idézték, illetve sokan félreértelmezték. A Minisztertanács pénteki ülésén pontosította és megfogalmazta, hogy a további munkálatokat illetően visszafordíthatatlan változásokat kiváltó tevékenységet ne végezzenek. Most Nagymaroson kavicskotrást, illetve földmunkákat és sziklakitermelést végeznek, azaz tulajdonképpen az alapozás előkészítése folyik. A kormány ülésén úgy fogalmaztak: ez a továbbiakban is folytatódhat, de a betonozást nem lehet elkezdeni. A tervek szerint erre a műveletre a jelenlegi ütemterv szerint, legkorábban június-júliusban kerülhet sor, előreláthatólag abban az időben, amikor a Parlament már tárgyalni fog erről a kérdésről. A Magyar Hírlap munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a héten bejelentett forintleértékelés kapcsán a Magyar Nemzeti Bank és az árhivatal véleménye eltért egymástól. A forint árfolyamát a nemzetközi pénzpiaci mozgások határozzák meg. Ennek figyelemmel kísérése a Magyar Nemzeti Bank feladata, és az elnök feladatkörébe tartozik, hogy a szükséges következtetéseket levonja. A nemzeti valuták árfolyamának változtatása igen körültekintő döntést igényel, hiszen ez a lépés jelentősen befolyásolja az adott ország pénzügyi, gazdasági helyzetét. Mindezeket figyelembe véve a kormány a múlt év júliusában tárgyalt a konvertibilis valuták forintárfolyamának megállapítási rendjéről. Felhatalmazta a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy az 5 százaléknál nem magasabb árfolyamváltoztatásra vonatkozó döntést saját hatáskörében meghozhatja. Ezt előzetesen csak a Minisztertanács elnökének kell tudomására hoznia. A mostani leértékelés is eszerint történt - mondotta a szóvivő. A UPI tudósítója arról tudakozódott, hogy a népszavazásról szóló törvényjavaslatot mikor terjesztik a Parlament elé. A népszavazásról szóló törvényjavaslat és a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében tartandó esetleges népszavazás kérdése egyidőben kerül a Parlament elé. Az Országgyűlés idei munkaterve szerint erről a témáról júniusban tárgyalnak a törvényhozók - mondotta Marosán György. A Népszabadság munkatársa megkérdezte: mi a kormány véleménye a koncepciós perek felülvizsgálatával megbízott testületről, illetve az egyik társelnök kinevezéséről. Czinner Tibor illetékességét ugyanis - mint a kérdező mondta: kétségbevonta. (folyt. köv.)
1989. március 24., péntek 19:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Sajtótájékoztató (7. rész)
|
A Belügyminisztériumtól kapott hivatalos tájékoztatás szerint az 1980-as évek elején a minisztérium történetét oktatási célból kutatócsoport kezdte feldolgozni. Ennek munkájába, mint a népbíróságok sokrétű tevékenységének egyik legismertebb hazai kutatója szakértőként, lektorként, valamint történészként időszakos közreműködésre kapott felkérést Czinner Tibor. Az 1945 és 1949 tavasza közötti periódusról készült összeállításról konzultált az MSZMP Központi Bizottságának Párttörténeti Intézetével is. Az az állítás, hogy ezért a kivételezett történésznek súlyos árat kellett fizetnie, tulajdonképpen tudatosan terjesztett rágalom. A kormány szerint Czinner Tibor erkölcsileg feddhetetlen. A politikai perek történetének feltárása terén folytatott széles körű tevékenysége, valamint az erre épülő úttörő jellegű tudományos munkássága alkalmassá teszi arra, hogy a feltehetően koncepciós elemeket is tartalmazó bűnpereket feltáró történész bizottságot vezesse - mutatott rá a kormány szóvivője. A Dunántúli Napló munkatársa felvetette: indokoltnak tartja-e a kormány ilyen rövid autópályaszakaszra a használati díj bevezetését? Válaszában Marosán György kifejtette: az autóutak és az autópályák fejlesztésére, fenntartására valamiképpen pótlólagos forrást kell teremteni. A Minisztertanács pénteki ülésének vitáján mérlegelték az autópályahasználati-díjon belüli különféle megoldásokat, az úgynevezett kapus-, vagy a cédulás rendszer alkalmazását. Végül is erről döntés nem született, arról viszont igen, hogy a témát rövid időn belül újra a kormány elé kell terjeszteni. (folyt.köv.)
1989. március 24., péntek 19:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Sajtótájékoztató (8. rész)
|
A BBC tudósítója megkérdezte: amennyiben újra felvetődik a népszavazás kérdése a Bős-nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolatban, a kormány újra befolyásolni kívánja-e a párttag képviselőket az állásfoglalásukban. Marosán György elmondotta: az a törvényjavaslat, amely várhatóan júniusban kerül az Országgyűlés elé, úgy szól, hogy 50 ezer aláírás esetén a Parlamentnek kell véleményt nyilvánítania arról: kiírja-e a népszavazást. De ha 100 vagy 120 ezer aláírást gyűjtenek össze, akkor kötelezően ki kell írni a népszavazást. Ez új helyzet októberhez képest, és ezt a kormánynak is tekintetbe kell vennie. A Reuter tudósítója arról tudakozódott, hogy Nagy Imre temetésének időpontjáról a kormány mikor döntött. Ezt a döntést nem a kormány, hanem a hozzátartozók hozták meg - hangsúlyozta a szóvivő. A kormányt ebben a kérdésben az vezeti, hogy minél zavarmentesebbé és könnyebbé tegye ennek a problémának a megoldását - mondta a szóvivő. A külföldiek valutában fizetik az autópálya-használati díjat? - kérdezte az Austria Press tudósítója. Marosán György elmondotta: ez attól függ, hogy a kapus vagy a címkés típusú rendszert vezetik-e be, a kormány egyébként egy hónapon belül dönt erről a kérdésről. A Figyelő munkatársa megkérdezte: mekkora népgazdasági kár keletkezik amiatt, hogy a forgalom jelentős része ki fog szorulni a rosszabb minőségű mellékutakra. Ilyen felmérések nem készűltek, de ez attól is függ, hogy az autópályahasználati díjat milyen összegben állapítják meg. A tervek szerint ez 600 forint lesz, ami nagyjából egy tankolásnyi költséget jelent, s ha valaki négyszer-ötször használja az autópályát, akkor ez a kiadás időben, üzemanyag-megtakarításban megtérül számára - mondotta a szóvivő. (MTI)
1989. március 24., péntek 19:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|