|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Református lelkész országgyűlési képviselők nyilatkozata
" Szomorúan kell látnunk az egyházvezetés részéről az arra való
törekvést, hogy az egyházban azt a struktúrát, légkört, a lelkészek
kiszolgáltatottságát és megfélemlítettségét tartsák fenn minden
eszközzel, mely a négy évtizedes, kifejezetten vallás- és
egyházellenes diktatúra közvetett és közvetlen nyomására alakult ki,
s melynek megváltoztatása meggyőződésünk szerint elengedhetetlen
feltétele minden lelki, teológiai és gyakorlati megújulásnak
egyházunkban.
"
SZER, Magyar híradó:
Szópárbaj a parlamentben
" Torgyán József reagált volna, nem is pusztán erre, hanem a
következő tételre. Az agrárprogram kidolgozását - Tölgyessy Péter
szerint - a miniszterelnök átengedte egy olyan pártnak, amely már
csak ígérgetéseivel is súlyos károkat okozott az országnak.
Torgyán József nem kapta meg a szót, az ügyrendi viták után
végül is le kellett mondjon a viszontválasz lehetőségéről - bár
személyes megtámadtatás címén erre igényt tartott volna.
Tölgyessy Péter kemény bírálattal illette a kormányt
interpellációjának címéhez igazodva. Ez így hangzott: "Magyarország
általános válságának súlyosbodása és a kormány cselekvési
programjának hiánya"
|
|
|
|
|
|
|
Ilyen félreértés nem tesz jót a szlovák-magyar viszonynak
|
---------------------------------------------------------
München, 1990. szeptember 18. (SZER, Magyar híradó) - Tegnap ebben az adásban foglalkoztunk már Jeszenszky Géza külügyminiszter pozsonyi tárgyalásaival. Annál is inkább meglepett, hogy a mai magyarországi lapok, sőt a rádió is közölte a hírt: Meciar szlovák miniszterelnök kijelentette, miszerint nem kíván kétoldalú megbeszélést folytatni Magyarországgal a szlovákiai magyar nemzetiség kisebbségi jogairól.
A kijelentés fontos, és ha valóban elhangzott, következményei súlyosak lehetnek. Utána kérdeztünk Pozsonyban is, Budapesten is. A válasz egybehangzó: ez a kifejezés így nem hangzott el sem a szlovák miniszterelnök titkárságán, sem a magyar Külügyminisztérium kabinetirodájában nem tudják, hogyan került ez a sajnálatosan negatív, az amúgyis kényes szlovák-magyar viszonyt veszélyeztető megfogalmazás a magyar sajtóba.
Jeszenszky külügyminiszter kabinetirodája szerint a szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy a kisebbségi problémákat az európai normák szerint kell megoldani. A magyar külügyminiszter helyeselte ezt a tételt. Példaként a dél-tiroli példát hozta fel, de hozzátette: szükséges a kétoldalú tárgyalások folytatása is. Azt, hogy ezzel a szlovák fél egyetért, de legalábbis nem tiltakozik ellene, bizonyítja, hogy hamarosan Budapestre látogat kétoldalú tárgyalásra Meciar miniszterelnök.
Ezután, a kissé talán hosszúra sikerült, de a félreértéseket viszont tisztázni alkalmas bevezető után hallgassák meg pozsonyi tudósítónk, Horváth Gabriella hírmagyarázatát a két ország viszonyáról. (folyt.)
1990. szeptember 18., kedd
|
Vissza »
|
|
- Szlovák-magyar külügyminiszteri tárgyalások - 1. folyt.
|
Jeszenszky Géza külügyminiszterként először járt Szlovákiában, ezért tegnapi pozsonyi megbeszéléseit legtalálóbban a tapogatódzás szóval lehetne jellemezni. Ezt nem cáfolják a mindkét részről elhangzott merész és magabiztos kijelentések sem, melyek az évtizedeken keresztül agyonhallgatott igazságok érvényre juttatására irányultak.
Közös történelmünknek vannak még fehér foltjai - jelentette ki a tárgyaláson Vladimir Meciar. Idekívánkozik azonban, hogy ez a folyamat általában kölcsönös nézeteltérésekkel és bonyodalmakkal járt. Mivel a tényfeltárást egyelőre csupán a sajtó végzi, gyakorta megalapozatlan és egyoldalú információk látnak napvilágot.
A történelmi elferdítések kiigazítása nem az újságírók és nem a politikusok hatáskörébe tartozik; elsősorban a történészek feladata. Sajnos sok államférfi hajlamos erről megfeledkezni.
Jeszenszky Géza szerint Frantisek Miklósko, a szlovák parlament elnöke rokonszenves őszinteséggel beszélt a szlovákság magyarokkal szembeni előítéleteiről, melynek gyökerei véleménye szerint a század eleji magyarosítási törekvésekben, az 1938-as bécsi döntés következményeiben, a 68-as invázióban, a magyarországi szlovákok elmagyarosításában, valamint a jelenlegi magyar vezetés Trianonnal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentéseiben rejlenek.
Válaszában Jeszenszky Géza ugyanolyan rokonszenves őszinteséggel emlékeztette beszélgető partnerét arra, hogy a magyarországi szlovákokkal a kommunista rezsim alatt vajmi keveset törődött Szlovákia. (folyt.)
1990. szeptember 18., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szlovák-magyar külügyminiszteri tárgyalások - 2. folyt.
|
Remélhetőleg, miután a két ország politikusai kimerítően megtárgyalták az évszázadok során felgyülemlett sérelmeket, a továbbiakban végre sor kerülhet történészeik együttműködésére is.
Ezt látszik alátámasztani Vladimir Meciar kijelentése, aki a Narodna Obrada című lapnak nyilatkozva elmondta, hogy aprólékosan megtárgyalták eddigi kapcsolataik negatívumait, és konkrét lépésekre határozták el magukat. Kölcsönösen ígéretet tettek arra, hogy archívumaikat egymás történészei számára hozzáférhetővé teszik. Ez feltehetőleg az eddig zárolt anyagokhoz való könnyebb hozzáférhetőséget fogja jelenteni.
A kétoldalú tárgyalások eredményeit nehéz lenne konkretizálni, a felek szándékát a vitás kérdések tisztázására és a párbeszéd folytatására mindenképpen pozitívumként lehet elkönyvelni. Ezen még az a tény sem változtat, hogy egyes témákban jelentősek voltak a nézetkülönbségek.
Abban mindkét fél megegyezett, hogy a vitás kérdéseket egyedül folyamatos párbeszéd útján lehet megoldani. Ezt a szándékot támasztja alá a legfelsőbb szlovák vezetés tervbe vett budapesti látogatása is. +++
1990. szeptember 18., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|