|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Református lelkész országgyűlési képviselők nyilatkozata
" Szomorúan kell látnunk az egyházvezetés részéről az arra való
törekvést, hogy az egyházban azt a struktúrát, légkört, a lelkészek
kiszolgáltatottságát és megfélemlítettségét tartsák fenn minden
eszközzel, mely a négy évtizedes, kifejezetten vallás- és
egyházellenes diktatúra közvetett és közvetlen nyomására alakult ki,
s melynek megváltoztatása meggyőződésünk szerint elengedhetetlen
feltétele minden lelki, teológiai és gyakorlati megújulásnak
egyházunkban.
"
SZER, Magyar híradó:
Szópárbaj a parlamentben
" Torgyán József reagált volna, nem is pusztán erre, hanem a
következő tételre. Az agrárprogram kidolgozását - Tölgyessy Péter
szerint - a miniszterelnök átengedte egy olyan pártnak, amely már
csak ígérgetéseivel is súlyos károkat okozott az országnak.
Torgyán József nem kapta meg a szót, az ügyrendi viták után
végül is le kellett mondjon a viszontválasz lehetőségéről - bár
személyes megtámadtatás címén erre igényt tartott volna.
Tölgyessy Péter kemény bírálattal illette a kormányt
interpellációjának címéhez igazodva. Ez így hangzott: "Magyarország
általános válságának súlyosbodása és a kormány cselekvési
programjának hiánya"
|
|
|
|
|
|
|
Búcsúzik a Fővárosi Tanács (1. rész)
|
1990. szeptember 18., kedd - Még néhány hónapig megmarad a
főváros jelenlegi címere és lobogója - erről keddi ülésén döntött a
működésének utolsó alkalmával összeült fővárosi tanácstestület.
Az előterjesztés szerint, s ebben egyetértett múlt heti ülésén a tanács végrehajtó bizottsága is, tanácsrendelettel állították volna vissza a Pest-Buda és Óbuda 1873-as egyesítése után elfogadott fővárosi címert és lobogót. A napirend vitájában többen nehezményezték, hogy a tervezett budapesti lobogó színei megegyeznének a román nemzeti trikolórral. Igaz ugyan, hogy a fővárosi zászló színeinek elhelyezése más lenne. A felszólalók csatározásában elhangzott a történelmi hagyományok feltámasztásának igénye mellett az is, hogy az 1873-as fővárosi zászló megalkotásakor önálló román állam még nem is létezett.
A vitát lezáró szavazás eredményeként a jelen lévő 95 tanácstagból az elfogadáshoz szükséges 76 helylett csak 68-an szavaztak a régi, 1873-as jelképrendszer visszaállítása mellett, míg 14-en ellene voltak, illetve 13-an tartózkodtak. Ezzel tehát Budapest címerének és jelképeinek megváltoztatása a már új összetételű Fővárosi Közgyűlésre hárul majd valamikor ez év novemberében vagy decemberében. (folyt.köv.)
1990. szeptember 18., kedd 09:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Búcsúzik a Fővárosi Tanács (2. rész)
|
Mégis van új címere és lobogója a fővárosnak - A testület ülésének első perceiben hozott döntést ugyanis több napirendi pont megtárgyalása után - így a világkiállítás fővárosi koncepciójának elvi alapjait elfogadó állásfoglalás kialakítását követően - ismét megvitatta a testület. Ugyanis mintegy 2 órával az elutasító döntés után Lehoczky István a testület általános elnökhelyettese kért szót. Felhívta a tanács figyelmét arra, hogy ha úgymond most utolsó ülésén, ,,kuka,,-ügyben tudott rendeletet hozni a tanács, akkor feltehetően képes a főváros új jelképrendszerének megalkotására is.
Felszólalását követően ismét heves vita kerekedett a címeralkotás időszerűségéről és a lobogó színéről. A polémia lezárásaként elrendelt szavazáskor a Fővárosi Tanács 93 tagja kézfelemeléssel, nyílt szavazással voksolt Budapest 1873-as egyesítése után bevezetett, egyébként 1950-ig érvényben lévő fővárosi jelképrendszer azonnali visszaállításáról. A változtatás ellen szavazott 8 tanácstag, míg hárman tartózkodtak.
A testület hozzájárult, hogy kérésüknek megfelelően, érdemeik elismerése mellett, Gérnyi Kálmán és Pénzes János elnökhelyettesek nyugállományba vonulhassanak. (folyt.köv.)
1990. szeptember 18., kedd 11:58
|
Vissza »
|
|
Búcsúzik a Fővárosi Tanács (3. rész)
|
A mostani tanácsülés és egyben a testület működésének záró akkordjaként Bielek József a megszűnő Fővárosi Tanács elnöke röviden ismertette az elmúlt öt év néhány fontosabb állomását. Hangsúlyozta, hogy a mai átmeneti korban sikerült tisztességgel eleget tenni az elvárásoknak, s a főváros ha néha nagy nehézségek árán is, de azért biztonsággal működött. Megállapította, hogy súlyos gondot jelentettek különösen az utóbbi években az egyre fokozódó társadalmi feszültségek. Ezek enyhítésére, a szociálpolitikai kiadásokra egyébként tavaly már háromszor annyit fordított a főváros, mint 1985-ben. Sajnos azonban még ez a 4,5 milliárd forint is kevésnek bizonyult a gazdasági kényszerhelyzet miatt egyre nagyobb tömegeket érintő elszegényedés ellensúlyozására.
Kétségtelen az is állapította meg Bielek József, hogy legalább annyi problémát adnak majd át az új önkormányzatnak, mint amennyivel öt évvel ezelőtt elindultak. Érzése szerint azonban a most távozó tanácsrendszer tett is valamit ezért a városért és lakóiért. Az elmúlt évek munkájának értékelését azonban inkább a történelemre és az utódokra bízta az elnök. A továbbiakban kiemelte, hogy rendkívüli nehézségekkel kellett megbirkózni a főváros számára hátrányos 1990. évi költségvetési szabályok miatt is. A nehézségek, illetve az időnkénti likviditási gondok ellenére sikerült nagyobb zűrzavar nélkül eljutni a mai napig, s minden bizonnyal a fővárosi közigazgatás lojalitása is hozzájárulhatott az önkormányzati rendszerváltás elősegítéséhez. Utalt arra is a távozó elnök, hogy a jelenlegi vezetés nem élte fel a jövőt, s a feszültségek ellenére sem vettek fel hiteleket, inkább az ésszerűbb gazdálkodásra törekedtek. Nem kívánták ugyanis hátrányos helyzetbe hozni az új önkormányzatot. Mindez olyan jól sikerült egyébként, hogy az időarányos pénzmaradvány mellett még 283 millió forintos szabad tartalékalapot is átadhatnak az utódoknak.
Végezetül Bielek József köszönetet mondott mindazoknak a kerületi és fővárosi szervezeteknek és személyeknek, akik és amelyek áldozatos munkájukkal hozzájárultak a város igazgatásához és a főváros zavartalan működésének biztosításához. (MTI)
1990. szeptember 18., kedd 14:21
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|