|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Református lelkész országgyűlési képviselők nyilatkozata
" Szomorúan kell látnunk az egyházvezetés részéről az arra való
törekvést, hogy az egyházban azt a struktúrát, légkört, a lelkészek
kiszolgáltatottságát és megfélemlítettségét tartsák fenn minden
eszközzel, mely a négy évtizedes, kifejezetten vallás- és
egyházellenes diktatúra közvetett és közvetlen nyomására alakult ki,
s melynek megváltoztatása meggyőződésünk szerint elengedhetetlen
feltétele minden lelki, teológiai és gyakorlati megújulásnak
egyházunkban.
"
SZER, Magyar híradó:
Szópárbaj a parlamentben
" Torgyán József reagált volna, nem is pusztán erre, hanem a
következő tételre. Az agrárprogram kidolgozását - Tölgyessy Péter
szerint - a miniszterelnök átengedte egy olyan pártnak, amely már
csak ígérgetéseivel is súlyos károkat okozott az országnak.
Torgyán József nem kapta meg a szót, az ügyrendi viták után
végül is le kellett mondjon a viszontválasz lehetőségéről - bár
személyes megtámadtatás címén erre igényt tartott volna.
Tölgyessy Péter kemény bírálattal illette a kormányt
interpellációjának címéhez igazodva. Ez így hangzott: "Magyarország
általános válságának súlyosbodása és a kormány cselekvési
programjának hiánya"
|
|
|
|
|
|
|
Felcím: Amiről 30-án döntünk Főcím: A helyi önkormányzat
vagyona
|
Budapest, 1990. szeptember 18. Kedd (MTI-Press)
Az alkotmány és az önkormányzati törvény a sarkalatos önkormányzati alapjogok között biztosítja az ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONT. A helyi önkormányzatot - ezen belül a helyi képviselőtestületet - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonosokat megilletik, illetve terhelik a polgári jog általános szabályai szerint. Az önkormányzati törvény részletesen felsorolja azokat a vagyontárgyakat, amelyek a törvény hatályba lépésének napján AZ ÁLLAM TULAJDONÁBÓL AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBA KERÜLNEK /pl. az önkormányzat közigazgatási területén lévő ingatlanok, erdők és vizek törvényben meghatározott köre, a tanács és szervei, valamint intézményei kezelésében lévő állami ingatlanok /pl. tanácsi bérlakások/. E vagyontárgy-tömeggel megteremthető az önkormányzat hiányzó gazdasági alapja, kialakítható az eddig fehér foltjaiban létező tulajdonosi szemlélet. A HELYI ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA a jövőben a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll majd. Az önkormányzati vagyon elkülönített része az ún. TÖRZSVAGYON, amely a gazdálkodás biztonsága érdekében /a "vadprivatizáció" idején ez különösen fontos/ FORGALOMKÉPTELEN VAGY KORLÁTOZOTTAN FORGALOMKÉPES. /Ide tartoznak pl. a helyi közutak, terek, parkok, közművek, középületek./ A törvény vagy a helyi önkormányzat minden más ingó és ingatlan dolgot is forgalomképtelenné nyilváníthat. Az önkormányzat az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról EGYSÉGES KÖLTSÉGVETÉSÉBŐL gondoskodik, költségvetési bevételeivel és kiadásaival önállóan gazdálkodik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokon és más költségvetési kapcsolatokon keresztül kötődik. A gazdasági program és A TELEPÜLÉSI KÖLTSÉGVETÉS MEGHATÁROZÁSA A KÉPVISELŐTESTÜLET KIZÁRÓLAGOS HATÁSKÖRE. Az önkormányzat a feladatai ellátásához szükséges feltételeket - saját bevételekből, - átengedett központi adókból, átvett bevételekből, - központi normatív költségvetési hozzájárulásból, - központi támogatásokból teremti meg. (folyt.)
1990. szeptember 18., kedd 13:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A helyi önkormányzat vagyona 2. rész
|
A törvény különös hangsúlyt fektet a SAJÁT BEVÉTELEKRE, amelyek a helyi adókból /illetékekből, bírságokból/, egyéb forrásokból és nem utolsósorban a tulajdonosi vállalkozókedvből tevődhetnek össze. Az önkormányzat saját felelősségére VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATHAT, amely nem veszélyeztetheti kötelező feladatainak ellátását. Gazdálkodása során az önkormányzat alapítványt hozhat létre, hitelt vehet fel, kötvényt bocsáthat ki stb. Az ÁTENGEDETT FORRÁSOK között szerepel a sokat vitatott személyi jövedelemadó "meghatározott része" és egyéb még nem ismert források. A jövő nagy titka, MENNYIRE LESZ ÖNKORMÁNYZATPÁRTI AZ ADÓRENDSZER egésze? A meghatározott mutatók szerint elosztott NORMATÍV KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS a felhasználásra vonatkozó kötöttség nélkül valamennyi helyi önkormányzatot megilleti. Az Országgyűlés a normatív támogatáson túl három címen nyújthat speciális támogatást az önkormányzatoknak: ezek a CÉLTÁMOGATÁS /egyes társadalmilag kiemelt célokra/, A CÍMZETT TÁMOGATÁS/ egye "nagyberuházásokra", konkrétan nevesített helyi önkormányzatoknak/ és A KIEGÉSZÍTŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁS /az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatoknak./
A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a helyi képviselőtestület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A gazdasági önállóságot fémjelző jogi garanciák léteznek, ám sokszor keretjellegűek, gyakran utalnak más törvényekre. A kép csak akkor lesz teljes, ha elkészülnek ezek /a tulajdonlásról, az adókról stb. szóló/ a törvények is. Érdemes megemlíteni, hogy A SZABAD ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKKEL TÖRTÉNŐ KORLÁTOZÁSÁNAK, "MEGFOJTÁSÁNAK" NAGY HAGYOMÁNYAI VANNAK Magyarországon is, s ezen intézkedéseket kigondolják /a pénzügyi kormányzati adminisztráció/ szinte mindig a modernizációval igazolták. (MTI-Press) Kukorelli István
A szerkesztőségek tájékoztatására: A szöveg nagybetűs írásmódja technikai jellegű: a kiemelés értelemszerűen fett vagy kurzív. (MTI-Press)
1990. szeptember 18., kedd 13:36
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|