 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Református lelkész országgyűlési képviselők nyilatkozata
" Szomorúan kell látnunk az egyházvezetés részéről az arra való
törekvést, hogy az egyházban azt a struktúrát, légkört, a lelkészek
kiszolgáltatottságát és megfélemlítettségét tartsák fenn minden
eszközzel, mely a négy évtizedes, kifejezetten vallás- és
egyházellenes diktatúra közvetett és közvetlen nyomására alakult ki,
s melynek megváltoztatása meggyőződésünk szerint elengedhetetlen
feltétele minden lelki, teológiai és gyakorlati megújulásnak
egyházunkban.
"
SZER, Magyar híradó:
Szópárbaj a parlamentben
" Torgyán József reagált volna, nem is pusztán erre, hanem a
következő tételre. Az agrárprogram kidolgozását - Tölgyessy Péter
szerint - a miniszterelnök átengedte egy olyan pártnak, amely már
csak ígérgetéseivel is súlyos károkat okozott az országnak.
Torgyán József nem kapta meg a szót, az ügyrendi viták után
végül is le kellett mondjon a viszontválasz lehetőségéről - bár
személyes megtámadtatás címén erre igényt tartott volna.
Tölgyessy Péter kemény bírálattal illette a kormányt
interpellációjának címéhez igazodva. Ez így hangzott: "Magyarország
általános válságának súlyosbodása és a kormány cselekvési
programjának hiánya"
|
|
|
|
|
|
 |
1956 mai szemmel - Fejtő Ferenc nyilatkozik (1.rész)
|
Eefde (Hollandia) 1990. szeptember 18. kedd (MTI-Panoráma) -
A napokban jelent meg Brüsszelben Fejtő Ferenc - a Párizsban élő
magyar történész, író és politológus - könyvének új kiadása az
1956-os magyar forradalomról. Az MTI tudósítója a hollandiai
Eefdében, a Mikes Kelemen Kör tanulmányi napjain beszélgetett a
szerzővel.
- Mikor jelent meg a mű először?
- Ha az első változatot is figyelembe vesszük, ez már a negyedik
kiadás. Magyar tragédia címmel meg 1956-57 telén írtam egy
tanulmányt, ehhez Sartre írt előszót. Aztán 1966-ban a Julian Kiadó
történeti sorozatában jelent meg az a könyvem, amely a mai zsebkönyv
első változata. 1976-ban ezt újra kiadták, s egy belgiumi kiadó
hozta most ismét forgalomba. Ehhez most új előszót írtam, amelyben
már beszélek Nagy Imre 1989 évi rehabilitációjának jelentőségéről.
- Miben látja ezt?
- Megpróbáltam megmagyarázni a franciaajkú olvasóknak, hogy ez
az ellenzéki mozgalom egyik fő követelése volt, mivel tulajdonképpen
a Kádár-rezsim legitimációját vonta kétségbe így, azt érzékeltette,
hogy ez a rendszer teljesen törvénytelen és idegenek hozták be az
országba. Ez nem annyira egy személynek, Nagy Imrének, hanem egy
mozgalomnak, egy eszmekörnek a tisztára mosása volt az
,,ellenforradalmi,, és egyéb jelzőktől. Tulajdonképpen a
rehabilitáció, a temetés volt az, ami aztán végleg elindította a
demokratizálás mozgalmát, mivel abban a pillanatban győztek 1956
eszméi.
- Az előszótól eltekintve a szöveg változatlan maradt?
- Néhány részletkérdésben felhasználtam az új adatokat, például
azokat, amelyeket Kádár János közölt a Magyarországnak adott utolsó
interjújában, de általában véve örömmel konstatáltam, hogy -
akárcsak a népi demokráciák történetéről írott munkám esetében
történt, amelyet 1952-ben adtak ki - nem kell rajta változtatni. A
magyarokat talán érdekelni fogja ezzel kapcsolatban, hogy a
napokban, éppen születésnapomra, gyönyörű ajándékot kaptam.
Bukarestből egy fiatal, 30 éves író levelet írt arról, hogy öt évvel
ezelőtt, egy zúzdára ítélt könyvhalomban felfedezte a népi
demokráciákról írott munkámat. 24 órán át egyfolytában olvasta és
mára csaknem teljesen elkészült fordításával. A könyv ősszel
megjelenik Romániában, talán még az előtt, hogy Magyarországon
publikálnak.
- Milyen forrásokból dolgozott annak idején? (folyt.)
1990. szeptember 18., kedd 13:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|