 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Református lelkész országgyűlési képviselők nyilatkozata
" Szomorúan kell látnunk az egyházvezetés részéről az arra való
törekvést, hogy az egyházban azt a struktúrát, légkört, a lelkészek
kiszolgáltatottságát és megfélemlítettségét tartsák fenn minden
eszközzel, mely a négy évtizedes, kifejezetten vallás- és
egyházellenes diktatúra közvetett és közvetlen nyomására alakult ki,
s melynek megváltoztatása meggyőződésünk szerint elengedhetetlen
feltétele minden lelki, teológiai és gyakorlati megújulásnak
egyházunkban.
"
SZER, Magyar híradó:
Szópárbaj a parlamentben
" Torgyán József reagált volna, nem is pusztán erre, hanem a
következő tételre. Az agrárprogram kidolgozását - Tölgyessy Péter
szerint - a miniszterelnök átengedte egy olyan pártnak, amely már
csak ígérgetéseivel is súlyos károkat okozott az országnak.
Torgyán József nem kapta meg a szót, az ügyrendi viták után
végül is le kellett mondjon a viszontválasz lehetőségéről - bár
személyes megtámadtatás címén erre igényt tartott volna.
Tölgyessy Péter kemény bírálattal illette a kormányt
interpellációjának címéhez igazodva. Ez így hangzott: "Magyarország
általános válságának súlyosbodása és a kormány cselekvési
programjának hiánya"
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - Hétfői munkanap (4. rész)
|
Röviddel az ülésnap befejezte előtt kapott szót Bod Péter Ákos
ipari és kereskedelmi miniszter, hogy reagáljon a vitában
elhangzottakra. A miniszter elöljáróban leszögezte: bár a most
tárgyalt törvény fontos, a nemzetgazdaságnak csupán egy töredékét
érinti. Arról, hogy szükséges-e törvényben szabályozni a
privatizációt, úgy vélekedett: bár törvény nélkül is végbemehetne a
privatizáció, ám a korábbi spontán privatizációs gyakorlat
bebizonyította, hogy nem árt jogi garanciák megalkotása. Ugyancsak
szükségesnek ítélte a tervezetben meghatározott kétéves
elidegenítési moratóriumot, hiszen - mint mondta - az a cél, hogy a
privatizációt követően az új tulajdonosok ne adják el rögtön az
adott üzletet, kiskereskedelmi egységet.
A miniszter szólt arról is, hogy a törvénytervezet kapcsán több
helyről gazdasági nacionalizmussal vádolták a törvényalkotókat. Ezt
taglalva kifejtette: a kormánynak nem célja a kereskedelemből
kirekeszteni a külföldi tőkét, de annak elsősorban a nagyobb
vállalkozások és vállalatok esetében lehet szerepe. Hozzátette: a
mostani privatizációs törvénnyel elsősorban a családi
kisvállalkozásokat kívánják segíteni.
Ezzel véget ért az állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a
fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról szóló
törvényjavaslat tárgyalása. A tetemes mennyiségű módosító
indítványra tekintettel azonban a határozathozatalt a keddi
ülésnapra halasztotta a Tisztelt Ház. (folyt.köv.)
1990. szeptember 17., hétfő 18:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|