|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF ferencvárosi szervezetének közleménye
"Nem akarunk felülni azoknak a
híreszteléseknek, hogy a jelenleg még hatalmon lévő ferencvárosi
apparátus, két héttel a szabad választások előtt, olyan döntést
akarna hozni, mely véglegesen eldöntené a ferencvárosi Duna-parton a
Szabadság- és Petőfi-hidak közötti terület sorsát.
"
Amerika Hangja, Nézőpont:
A CIA igazgatója az öbölbeli válságról
"William Webster szerint felmérhetetlen következményekkel járna,
ha a világ egyszerűen hagyná, hogy Irak kényelmesen elfoglaljon egy
országot a Perzsa-öböl térségében. Ez azt is jelentené, hogy a
térséget a világ negyedik legnagyobb hadseregével rendelkező ország
ellenvetés nélkül uralná, ellenőrzése alatt tartaná a világ
olajkészletének 20 százalékát, miközben olyan pozícióba jutna, hogy
akadályok nélkül elfoglalhatná vagy zsarolhatná Szaud-Arábiát és a
kis, de gazdag olajlelőhelyekkel rendelkező többi államot.
"
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (1. rész)
|
1990. szeptember 17., hétfő - Elnöki bejelentéssel kezdte
meg szünet előtti utolsó ülésszakának hétfői munkanapját az
Országgyűlés. Szabad György házelnök arról tájékoztatta a
képviselőket, hogy a román törvényhozás vezetője levélben fordult
hozzá, megküldve a testület augusztus 29-i, történelmi kérdésekkel
foglalkozó határozatát. Az üzenetre adott válaszát körvonalazva
Szabad György kiemelte: a múlt fontos kérdéseit egymástól sokban
különbözően ítéljük meg. Ez nem akadályozhat meg bennünket abban,
hogy egyet ne értsünk a román parlament vezetőinek azzal a
kijelentésével: indokolt, hogy mindkét nép megbékéléssel,
szabadsággal és toleranciával váltsa fel a hajdani gyűlöletet,
megvetést.
A magyar politikus üdvözölte a román parlament megállapítását, amely szerint a román nép akarata, hogy pluralista társadalmat építsen, amely a jövőben azonos jogokat, szabadságot és felelősséget kíván biztosítani az ország állampolgárainak, mind a románoknak, mind a nemzeti kisebbségeknek. Ugyancsak elismeréssel szólt a román képviselők azon óhajáról, hogy konstruktív párbeszéd jöjjön létre a két ország parlamentje között a demokrácia és a szabadság alapelveinek és értékeinek szellemében, segítve országaink között a barátság, a megértés és a jószomszédság légkörének kialakulását.
A bejelentést követően a plénum határozott napirendjéről, a tárgyalandó témák sorát kiegészítve Réti Miklós (MDF) indítványával a Nemzetközi Magyar Ifjúsági Tábor létrehozásáról, amely a képviselő szerint segíthetné a határainkon túl élő magyar fiatalokat a fennmaradásukért vívott, már-már reménytelen küzdelmükben.
A napirend tárgyalása előtt kért szót a Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti csoportjának nevében Soós Károly Attila, nem kevesebbel, mint alkotmánysértéssel vádolva a kormányt. Mint mondotta: a kormány szeptember 9-i ülésén módosította az állami költségvetést. Ezzel pedig nem tett mást, mint megsértette az alkotmányt. Véleménye szerint részben a módosítás következtében a költségvetés hiánya jelentősen meghaladja az Országgyűlés által szentesített mértéket. A kormány e döntésével nemcsak átvette az Országgyűlés hatáskörét, ráadásul értesíteni is ,,elfelejtette,, erről a plénumot, a szabad demokraták levelét pedig a kormányfő még válaszra sem méltatta. (folyt.köv.)
1990. szeptember 17., hétfő 12:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (2. rész)
|
Kifejtette: a kormányülésről kiadott szűkszavú közlemény - a jóváhagyott kormányelőterjesztéssel ellentétben - nem szól a költségvetési hiány várható alakulásáról. Az SZDSZ szerint ennek a hiánynak a mértéke riasztó, majdnem ugyanolyan súlyosnak ígérkezik, mint a ,,júliusi kormánycsomag,, bevezetése előtt, eltekintve az aszály miatti és a nemzetközi olajárak emelkedéséből fakadó többletterhektől.
A kormány döntése azért is elfogadhatatlan, mert további kiadási kötelezettségeket vállal az Országgyűlés informálása nélkül. ,,Vajon mi, képviselők csak dísznek vagyunk itt?,, - tette fel a kérdést a költségvetési bizottság elnöki tisztét is betöltő Soós Károly Attila, majd leszögezte: az alapvető gazdasági adatok kormánytitokkénti kezelése, az Országgyűlés előtt rejtegetett, titkos kormánydöntések meghozatala az egész Parlament legelemibb jogait sérti, nemcsak az ellenzékét. Ezt a kormánydöntést a kormányzati titkolózás négy évtizedes diktatúra alatt kialakult rendszerének fenntartására tett kísérletnek minősítette. A közvélemény szempontjából is elfogadhatatlannak ítélte ezt a kormánymagatartást, mondván: a népnek - amelynek elege volt a 40 évig tartó titkolózásból -, joga van ismerni az ország helyzetét és a gondok megoldásának mikéntjét. Márcsak azért is, mert ha a tervezett intézkedések a lakosságot nem érintik, azok számára fájdalommentesen végrehajthatók, akkor a hallgatás érthetetlen, ha viszont újabb életszínvonalcsökkentő intézkedésekről van szó, akkor erkölcstelen.
Ugyancsak napirend előtt kért szót Mizsei Béla (FKgP) a jászladányi malomhengerek eladása ügyében, valamint Tóth Sándor (KDNP), aki a tarlóégetések miatt emelt kifogást. (folyt.köv.)
1990. szeptember 17., hétfő 12:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (3. rész)
|
A napirend előtti ügyek lezárása után a képviselők rátértek a korábban már tárgyalt, az állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról szóló törvényjavaslat részletes megtárgyalására. A vitában - amely csaknem az egész hétfői munkanapot kitöltötte - valamennyi képviselő egyetértett abban, hogy sürgető szükség van a mielőbbi privatizációra, ám annak módját illetően már élesen különböztek a vélemények.
A törvénytervezethez a legtöbb módosító javaslatot benyújtó Tardos Márton (SZDSZ) hozzászólásában egyebek közt hiányolta, hogy nem kezdődött meg azoknak a vállalatoknak és szervezeteknek a létrehozása, amelyek sikeresen végrehajthatnák a privatizációt. Ugyancsak egyfajta, a privatizációt segítő szervezet létrehozását sürgette Katona Béla (MSZP).
A vitában több képviselő kitért arra, miként érinti majd a privatizációs folyamat az újonnan létrejövő önkormányzatokat, illetve magát az önkormányzati tulajdont. Az SZDSZ padsoraiból arra hívták fel a figyelmet: félő, hogy a privatizációs törvény megalkotásával jelentősen csökken az önkormányzatok tulajdonlási lehetősége. Éppen ezért sürgették az önkormányzati tulajdonról szóló törvény mielőbbi kidolgozását. A Fidesz álláspontját kifejtő Kósa Lajos szintén azt emelte ki, hogy az önkormányzatokat mindenképpen szükséges bevonni a privatizációba.
Ugyancsak az ellenzék padsoraiból többen javasolták, hogy a privatizációt követő időszakra ne vonatkozzon - a jelenlegi tervezet szerinti - két éves eladási moratórium. Ezt azzal indokolták, hogy felesleges, sőt káros lenne már a privatizáció első, kezdeti lépéseinél korlátozásokat bevezetni.
A kisgazda frakció részéről hangzott el a vitában az az érvelés, hogy a privatizációs folyamat hátrányosan érinti, esetleg lehetetlenné is teszi a majdani reprivatizációt. Mint Torgyán József frakcióvezető rámutatott: a privatizációs törvényt mindenképpen meg kellett volna előznie a reprivatizációnak.
A hozzászólók sorában akadt, aki kétségbe vonta a törvény szükséges voltát, mondván: a privatizáció sikeresen végbemehet törvényi szabályozás nélkül is. Többen kifogásolták vagy zavarosnak ítélték a privatizációs folyamatban az Állami Vagyonügynökségnek szánt szerepet és feladatköröket. (folyt.köv.)
1990. szeptember 17., hétfő 18:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (4. rész)
|
Röviddel az ülésnap befejezte előtt kapott szót Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter, hogy reagáljon a vitában elhangzottakra. A miniszter elöljáróban leszögezte: bár a most tárgyalt törvény fontos, a nemzetgazdaságnak csupán egy töredékét érinti. Arról, hogy szükséges-e törvényben szabályozni a privatizációt, úgy vélekedett: bár törvény nélkül is végbemehetne a privatizáció, ám a korábbi spontán privatizációs gyakorlat bebizonyította, hogy nem árt jogi garanciák megalkotása. Ugyancsak szükségesnek ítélte a tervezetben meghatározott kétéves elidegenítési moratóriumot, hiszen - mint mondta - az a cél, hogy a privatizációt követően az új tulajdonosok ne adják el rögtön az adott üzletet, kiskereskedelmi egységet.
A miniszter szólt arról is, hogy a törvénytervezet kapcsán több helyről gazdasági nacionalizmussal vádolták a törvényalkotókat. Ezt taglalva kifejtette: a kormánynak nem célja a kereskedelemből kirekeszteni a külföldi tőkét, de annak elsősorban a nagyobb vállalkozások és vállalatok esetében lehet szerepe. Hozzátette: a mostani privatizációs törvénnyel elsősorban a családi kisvállalkozásokat kívánják segíteni.
Ezzel véget ért az állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A tetemes mennyiségű módosító indítványra tekintettel azonban a határozathozatalt a keddi ülésnapra halasztotta a Tisztelt Ház. (folyt.köv.)
1990. szeptember 17., hétfő 18:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (5. rész)
|
A parlament utóbbi hetekben megszokott gyakorlatának megfelelően ismét félbeszakadt a soron lévő napirendi pont tárgyalása. Előzetesen senki nem jelezte hozzászólási szándékát, ennek ellenére hatan kértek és kaptak szót a nem pártként bejegyzett társadalmi szervezetek ezévi költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozat-tervezet vitájakor. Az e szervezeteknek nyújtandó állami támogatás elosztására már az előző parlament szakbizottságának sem sikerült igazán megnyugtató megoldást találnia, s a hétfői felszólalásokból úgy tűnt: ma még nehezebb elosztani - legalább megközelítően igazságosan - a rendelkezésre álló, viszonylag csekély összeget.
Az e szervezetek költségvetési támogatásával foglalkozó ad hoc bizottság 22,4 millió forintot osztott fel 27 szervezet között. A költségvetési bizottság javaslatot tett 16 szervezet hat heti támogatását kitevő, további 26,6 millió forint elvonására, s az így felszabaduló pénzből 5 millió forintos tartalékalap képzésére.
A társadalmi szervezetek támogatására a költségvetési bizottság alapelveket is rögzített, amelyek szerint a felosztandó költségvetési keretből nem részesülhetnek a politikai pártok, a szakszervezetek és szakmai egyesületek, a helyi jellegű, az etnikai és kisebbségi, valamint a hobby jellegű szervezetek - a legkülönfélébb megfontolások alapján.
Mivel 18 óra után 8 perccel még több képviselő jelentkezett szólásra, az elnöklő Vörös Vince a téma tárgyalását kedd délelőttre halasztotta, majd az ülést bezárta.
Az Országgyűlés délutáni plenáris ülésén részt vett és felszólalt Enrique Baron Crespo, az Európai Parlament elnöke. Ott volt Habsburg Ottó, az EP Magyarországgal foglalkozó bizottságának elnöke. (MTI)
1990. szeptember 17., hétfő 18:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|