Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. szeptember 15. (BBC, kora reggeli híradás) Moszkvából érkező jelentések szerint Gorbacsov elnök előterjesztette a szovjet gazdaság reformjára vonatkozó régóta esedékes tervezetet. A drasztikus átalakítást a következő 500 napban hajtanák végre. A Perzsa-öbölben kialakult válsággal összefüggésben nyugati kormányok elítélték, hogy iraki csapatok hatoltak be a kuvaiti külképviseletek területére, miközben Irak tagadja, hogy ilyen akció lefolyt volna. Szaúd-Arábia roppant nagy összegű fegyver vásárlásról készül tárgyalni az Egyesült Államokkal. Dél-Afrikában Nelson Mandela kijelentette: de Klerk elnök mára elismeri, hogy a fekete bőrű lakosság körében kirobbant erőszakcselekmények mögött olyan erők állnak, melyek az ország stabilitásának megingatására törnek. Moszkvában Gorbacsov elnök a jelentések szerint radikális tervezetet tárt a parlamenti bizottságok elé, amely a bénult szovjet gazdaság reformját irányozza elő. Nyugati tudósítók, akiknek alkalmuk volt betekinteni a tervezetbe, úgy vélekednek, hogy a program drasztikus átalakulást helyez kilátásba az elkövetkező 500 napban. A cél a jelenlegi központi irányítás felváltása az úgynevezett szabályozott piaci gazdálkodással. A tervezet nyilvánvalóan Sztanyiszlav Satalin radikális indítványai alapján került összeállításra, melyeket kedden már jóváhagyott az orosz köztársaság parlamentje. Rizskov miniszterelnök kevésbé radikális tervezetének néhány eleme is bekerült azonban a programba. A javaslat szerint új központi bank létesül, bővítik a külföldi beruházások kereteit, adóreformot és a rubel átválthatóságát tervezik. Ezzel párhuzamosan megszűnnének a központi tervelőirányzatokat kiszabó intézmények, a kereskedelmi egységek és a kisvállalkozások széles körét pedig magánkézbe adnák. (folyt.) 1990. szeptember 15., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
A Nyugat részéről erőteljes hangú elítélő nyilatkozatok láttak napvilágot amiatt, hogy iraki csapatok Kuvaitban benyomultak több diplomáciai képviselet területére is és időlegesen diplomatákat vettek őrizetbe. Az Egyesült Államok a Biztonsági Tanács határozatainak otromba megsértéseként jellemezte az akciót. A francia kormány ma rendkívüli ülést tart az esetből kifolyólag. Bagdad cáfolta, hogy katonái a képviseletek területére behatoltak volna. Azt állította, hogy a csapatoknak megparancsolták, ne lépjenek be az épületekbe, noha azok diplomáciai mentessége - Bagdad szerint - megszűnt. A BBC térségben tartózkodó tudósítója hozzáfűzi, Irak talán azt kívánja sugalmazni, hogy az akciót olyan csapatok hajtották végre, amelyek kuvaiti vagy nyugati foglyok őrzésével lettek megbízva, s nem tartották tiszteletben a kiadott parancsot. Az öbölmenti vizeken amerikai és ausztráliai hadihajók közös fellépése során figyelmeztető lövéseket adtak le egy iraki tartályhajóra. A lövések nehézgépfegyverekből érkeztek, azután, hogy a tankhajó nem engedelmeskedett a megállási parancsnak. A két hadihajóról később átszálltak az Alfáó(?) nevű tartályhajó fedélzetére, hogy átvizsgálják a rakományt. Nem találtak tiltott árucikket, s így a tartályhajó engedélyt kapott arra, hogy Irán felé tovább haladhasson. Az öbölmenti válság kitörése óta most fordult elő harmadszor, hogy iraki hajók rakományát amerikai katonák átvizsgálták. Szaúd-Arábia értesítette az Egyesült Államokat, hogy húszmilliárd dollár erejéig kíván amerikai fegyvereket vásárolni. A BBC washingtoni tudósítója szerint Szaúd-Arábia vadászgépeket, rakétákat és helikopter hordozó hajókat kért és állítólag azzal érvel, hogy amennyiben elegendő fegyverrel rendelkeznék, nem lenne szükség arra, hogy amerikai csapatok védelmezzék határait. Ezt megelőzően Nagy-Britannia, Olaszország és Kanada is bejelentette, hogy nagyobb mértékben fogja kivenni részét az öbölmenti harckészültségből. (folyt.) 1990. szeptember 15., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
Nelson Mandela az Afrikai Nemzeti Kongresszus elnökhelyettese kijelentette, a dél-afrikai kormány magatartása jelentős mértékben megváltozott a Natal tartományban és Johannesburg elővárosaiban kitört erőszakcselekményeket illetően. Mandela azt mondotta, hogy de Klerk elnök mostanára elismeri, hogy az erőszak nem pusztán törzsi vagy frakciós összeütközések nyomán tört ki, hanem vannak olyan személyek, akik a dél-afrikai helyzet stabilitását kívánják megingatni. Mandela közölte, - a kormány hétfőn várhatóan átfogó bizonsági rendszabályokat hirdet ki az erőszak megfékezése érdekében. Az Egészségügyi Világszervezet bejelentette, hogy legalább harmincmillió dollárra lenne szükség a következő másfél évben ahhoz, hogy Közép- és Kelet-Európában javítani lehessen a lakosság egészségügyi állapotán. J. Azval a szervezet európai irodájának igazgatója szerint sürgős oltási programok végrehajtása volna kívánatos, s további lépések szükségesek az orvosi felszerelések modernizálása, illetve a környezetvédelmi programok megoldása céljából. Azval doktor Koppenhágában nyilatkozott, ahol a világszervezet európai tagállamai a következő öt évre szóló egészségügyi programról döntöttek. A TASZSZ szovjet hírügynökség szerint az 1986-os csernobili atomkatasztrófára vonatkozó számítógépes adatok megsemmisültek, amikor az anyagokat ellopták a minszki Sugárkezelési Kutató Intézetből, ahol a túlélők egészségi állapotát figyelik. A TASZSZ arról tudósított, hogy az adatok mintegy ötszázezer sugárártalomnak kitett beteg egészségi állapotára vonatkoztak. A fiatalkorú betörők ezt az anyagot törölték a számítógép programjából, még mielőtt sikerült volna lefülelni őket. Zselev bolgár elnök felhívással fordult az ország politikai pártjaihoz, s kérte azokat, hogy borítsanak fátylat ellentéteikre, s hozzanak létre működőképes kormányt. Zselev azt mondotta a parlamentben, hogy a Nagy Nemzetgyűlés törvényhozó testület, nem pedig politikai kabaré. Sürgette, hogy a pártok hozzank létre olyan közös bizottságot, mely a halaszthatatlan politikai és gazdasági változásokat bevezethetné. (folyt.) 1990. szeptember 15., szombat
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/3. folyt.
A Demokratikus Erők Szövetsége már több ízben kijelentette, hogy nem hajlandó koalícióra lépni a kormányra került szocialistákkal, vagyis az egykori kommunistákkal. Koszovóban az elmúlt két nap zavargásait követően a jelentések szerint nyugalom uralkodik. Ismeretes, hogy tegnap és tegnapelőtt négy albán életét vesztette, három rendőr pedig megsebesült, amikor tűzpárbajba keveredtek egymással. A BBC Pristinában tartózkodó tudósítója arról számolt be, hogy Koszovó fővárosának utcáin sok rendőr cirkál. Sokan arra számítanak, hogy ma a rendőrség újabb akciót indít, hogy felkutassa az albán lakosság birtokában levő tiltott fegyvereket. +++ 1990. szeptember 15., szombat
Vissza »