Rendszerváltás és az MTI

	Az Állami Vagyonügynökség ismertette az Első Privatizációs Programot (2. rész)
Napjainkig a mintegy háromezer milliárd forintra becsült állami vagyonnak csupán elenyésző hányadát privatizálták. Remélhető, hogy az EEP olyan jelentősen felgyorsítja majd ezt a folyamatot, hogy teljesülhet a kormány azon szándéka, hogy az állami tulajdon arányát négy éven belül, körülbelül 40 százalékosra csökkenti. A program megvalósítása során nagy mértékben várják a külföldi befektetők jelentkezését. A sikeres lebonyolítás esetén hozzávetőlegesen a vagyonügynökség 25-40 milliárd forint állami bevételre számít. (Ennek egy része konvertibilis valutában jönne be az országba.) A programba bevont vállalatok összesített könyv szerinti adatait is közzé tették: 1989. december 31-ei állapotuk szerint összes vagyonuk 33 milliárd forint, eszközeik összesített értéke 73 milliárd forint, az általuk lebonyolított évi forgalom 93 milliárd forint, adózás előtti nyereségük 6 milliárd forint volt. Az Állami Vagyonügynökség a vállalati listán szereplő cégek privatizációs terveinek kidolgozására és a privatizáció lebonyolítására pályázatot hirdet a különböző tanácsadó és konzultáns cégek számára. Az ÁVÜ külön programirodát állított fel azzal a céllal, hogy az érdeklődők a pályamunka készítéséhez szükséges adatokat, illetve a részletes vállalati információs füzeteket tőle szerezzék be. Csepi Lajos elmondotta, hogy ezen első program után, a következő lépcsőben a monopóliumok feloldására tesz majd kísérletet az ÁVÜ, a harmadik program pedig a jelenleg pénzügyi gondokkal, gazdasági nehézségekkel küzdő vállalatok privatizálására irányul majd. A vagyonügynökség vezetője újságírók kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy az ÁVÜ által kiírt pályázatok megfelelnek a a nemzetközileg elfogadott normáknak, s a továbbiakban is ezeket érvényesítik, márcsak azért is, mivel a PHARE-program keretében nyújtott támogatást több esetben fel akarják majd használni a folyamat során. Csepi Lajos hangsúlyozta, hogy a külföldi tőke bejövetelét csupán ott korlátozzák nagyobb mértékben, ahol alig, vagy egyáltalán nem pótolható magyar nemzeti vagyon menne át többségében külföldi kézbe. Ezeken a területeken a külföldi tőke csak akkora arányt szerezhet, amely az új technológia bevezetéséhez, a cégek korszerűsítéséhez, az új munkamódszerek bevezetéséhez szükéséges. (folyt.köv.) 1990. szeptember 14., péntek 18:33
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »