|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó:
Rossz a cigányok közérzete
"Miután gáz-sprével szembefújtak és gumibotokkal alaposan
helybenhagytak, a halántékomhoz szorították a pisztoly csövét -
hallottuk egy sértett beszámolóját a Phralipe mai
sajtótájékoztatóján, Miskolcon.
Abból az apropóból kérette Horváth Aladár, a Testvériség cigány-
szervezet megyei csoportjának vezetője az újságírókat, mert hát
Borsod- Abaúj-Zemplénben megszaporodtak a cigány nemzetiségüeket ért
jogtalan rendőri intézkedések. Több példa részletes ismertetése után
választ várt a megyei rendőr-főkapitánytól: mivel tudja
megmagyarázni az említett eseteket?
Kalló József elmondta, hogy az összes vétkes rendőrt
felfüggesztették állásából, a Putnok környéki legutóbbi brutalitás
elkövetői pedig a debreceni főügyészség nyomozóirodáján várják a
további fejleményeket. A rendőrök nem kötik nemhez, bőrszínhez,
fajhoz vagy cselekedethez az intézkedést, számukra csupán egy
számít: bűnös-e az illető, vagy sem?
A hallgatóság soraiból ekkor arra kérdeztek rá a kapitánytól:
miért szerepel a kimutatásokban és jelentésekben még mindig a
"cigány elkövető" megjelölés, ha ilyen demokratikus a rendőrség."
|
|
|
|
|
|
|
Privatizációs konferencia Győrött (1.rész)
|
1990. szeptember 13., csütörtök - A magyar gazdaság
tulajdonosi átalakításáról kezdődött kétnapos országos tanácskozás
csütörtökön Győrött, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság
rendezésében. A konferencián mintegy 300 szakember vett részt. A
plenáris ülésen Matolcsy György, a Miniszterelnöki Hivatal politikai
államtitkára ismertette a kormány privatizációs elgondolásait.
Elöljáróban kifejtette: a kormány nem alkalmaz sokkterápiát. Ennek
fő oka a magyar gazdaságnak a kelet-európaitól való különbözősége,
ami abban mutatkozik meg, hogy a magyar gazdaságban a 80-as évek
elejétől jelen van egy lappangó piacgazdaság, amely átveheti azokat
a pozíciókat, ahonnan az állami vállalatok szükségképpen kivonulnak.
Úgy vélekedett: van esély arra, hogy a magyar gazdasági
rendszerváltás a következő évtized első felében döntő módon
végbemenjen és az állami tulajdon aránya a jelenlegi 90 százalékkal
szemben 40 százalék alá csökkenjen. A továbbiakban rámutatott: a
kormány a fejlett piacgazdaság kialakítására törekszik, amelyben a
magán- és a családi tulajdon mellett meghatározó lesz az úgynevezett
intézményi tulajdon. Ilyen befektető intézmények a
társadalombiztosító szervezetek, amelyek a következő években
nyugdíjpénztárak formájában szükségszerűen kiépülnek, továbbá a
befektető bankok, a kereskedelmi bankok és az önkormányzatok.
Az átalakításnak nem az állam a főszereplője - folytatta - bár a vagyonügynökségen, vagy a tőzsdén keresztül kezdeményezheti a privatizációt. A vállalatvezetői csoportok, dolgozói közösségek ez ügyben tapasztalt bizonytalanságainak eloszlatása érdekében hangsúlyozta: az állami vállalat ugyancsak kezdeményezheti, kidolgozhatja és a nyilvánosság által ellenőrzött közegben, törvények által szabályozott módon megvalósíthatja a privatizációt, de a koncepció arra is lehetőséget ad, hogy vállalaton kívüli magánvállalkozók, magyar vagy külföldi vállalkozói csoportok lépjenek fel a kezdeményező szerepében - mondotta. Az a cél - mutatott rá -, hogy minden potenciális résztvevő egyenlő esélyt kapjon az átalakítási folyamatban.
(folyt.köv.)
1990. szeptember 13., csütörtök 15:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Privatizációs konferencia Győrött (2.rész)
|
Ami a pénzügyi forrásokat illeti: az egyik a befektetéssel járó adókedvezmény. Úgy vélekedett, hogy ennek mértéke két hónapon belül, az 1991-től érvényes új adórendszer keretében nyilvánosságra kerül. A másik a privatizációs hitel, amely összekapcsolja a privatizációs bevételt az államadósság csökkentésével. Ennek részleteit a jövő héten tárgyalja a kormány - tette hozzá. Új vállalkozások alapítására hozzák létre az egzisztencia hitelt és lesz privatizációs kötvény, ami állami vagyontárgy vásárlására fordítható.
A dolgozói részvétel egyik alternatívájaként vetette fel a politikai államtitkár azt a lehetőséget, hogy az állami vállalat részvényeinek bizonyos hányadát a dolgozók megvehessék. A külföldi tulajdonnal kapcsolatban azt emelte ki, hogy annak mértékét, részarányát a kormány nem korlátozza. (folyt.köv.)
1990. szeptember 13., csütörtök 15:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Privatizációs konferencia Győrött (3. rész)
|
A délutáni órákban a politikai pártok kaptak lehetőséget, hogy kifejtsék véleményüket a kormány privatizációs programjáról. A meghívásra - miként a szervezők a konferencia nyilvánossága előtt elmondták - a Fidesz nem reagált, s Békesi Lászlónak, az MSZP parlamenti képviselőjének kivételével a többi párt által delegált szakemberek sem érkeztek meg. Helyettük két győri parlamenti képviselő, a Kisgazdapárt részéről Szabó Lajos, az SZDSZ részéről pedig Fazekas Zoltán fűzött megjegyzéseket a délelőtti plenáris ülésen elhangzottakhoz.
Békesi László részletesen kifejtette a Szocialista Párt privatizációval kapcsolatos álláspontját. Kiemelte, hogy megítélésük szerint a privatizáció sikere külföldi működő tőke nélkül elképzelhetetlen, ezért az azonos feltételek fontosságát hangoztatta a külföldi befektetők számára is, és óvott a negatív hangulatkeltéstől, azoktól a hisztérikus megnyilatkozásoktól, amelyek a külföldi tőke fogadtatását helyenként kísérik. A hazai vállalkozók rendelkezésére álló pénzügyi forrásokkal kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy ezek csupán szerény mértékű finanszírozásra lesznek elegendőek. Úgy vélekedett: a privatizációs hitelt, mint legdöntőbb forrást az indulásnál kizárólag a megtakarításból, illetve a meglévő hitelforrásokból lehet biztosítani, s ez szükségszerűen együtt jár az említett források csökkenésével. Túlzottnak minősítette a vagyonügynökség privatizációval kapcsolatos hatáskörét, mint mondotta, nehézkes a jóváhagyási rend, s ugyanakkor rámutatott: a nyilvánosság és a tőzsde biztosíték arra, hogy visszaélésekre ne kerülhessen sor. (MTI)
1990. szeptember 13., csütörtök 17:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|