Rendszerváltás és az MTI

	Antall József levele Kis Jánoshoz és Tölgyessy Péterhez (1. rész) (OS)
1990. szeptember 13., csütörtök - Tisztelt Elnök Úr Tisztelt Képviselő Úr Köszönettel megkaptam szeptember 12-én kelt levelüket. Úgy gondolom, hogy a kiakakult helyzetben a kormány álláspontját világosan tartalmazza az MTI munkatársának adott interjúm, amelyet a lapok teljes terjedelemben (például Magyar Hírlap), illetve részlegesen közöltek. Hasonlóan nyilatkoztam a Magyar Televíziónak is ebben a kérdésben. Ebből következik, hogy sem Jeszenszky Géza külügyminisztert, sem más minisztert nem kívánok leváltani. Természetesen tudomásul veszem kezdeményezésüket, mint a parlamentáris rendszerekben kialakult gyakorlatot, és őszintén örülök, hogy ennyi évtized után megértük azt Magyarországon, hogy ilyen reakciókra sor kerülhet az Önök részéről. Sajnálatos módon az elhangzott interpellációra adott választ sem a sajtóban, sem pedig az Önök levelében nem pontosan interpretálták. Jeszenszky Géza külügyminiszter úr nem a felsorolt értékek iránti elkötelezettségét vonta kétségbe a különböző pártoknak, hanem azt állította, hogy ezeket az értékeket összességükben és együttesen a leghitelesebben a kormánykoalíció pártjai képviselik. Szó sincs semmiféle kirekesztésről, vagy kizárólagosságról a nyilatkozatban. Különösen azért tartom meglepőnek a ,,felháborodásukat,, - amelyet ugyancsak a politikai párviadalok természetes részének tekintek -, mert éppen az Önök pártja és más ellenzéki pártok jártak elől abban, hogy a kormánykoalíció pártjait, majd a kormányt úton-útfélen sértegették, és minden eszközzel igyekeztek lejáratni. Éppen az Önök pártjának számos képviselője nevezte folyamatosan a Horthy-korszak visszahozóinak, a tekintélyelvű kormányzás képviselőjének, ,,mucsainak,,, a nyugati értékekkel szemben álló nacionalistának, antiszemitának, provinciálisnak stb. a kormánykoalíció vezető pártját, a kormány politikáját. Rendkívül furcsa, hogy éppen Önök, akik a külföldi és a hazai sajtó egy részében mind közvetlen képviselőikkel, mind szimpatizánsaikkal folyamatosan törekedtek e pártok és a kormány lejáratására, egyszerre ily ,,mimóza-érzékenységet,, tanúsítanak egy vita keretében. De példaként említhetném országgyűlési képviselők külföldi hallgatóság előtt tett kijelentéseit is. Szívesen hozunk fel példákat. (folyt.köv.) 1990. szeptember 14., péntek 15:20
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Antall József levele Kis Jánoshoz és Tölgyessy Péterhez (2. rész) (OS)
Végül pedig, ami a külpolitika egyeztetését illeti és az ebben vallott közös álláspontot, arról is csak néhány szóban kívánok említést tenni. (Erről is szóltam az interjúban.) Szíves figyelmükbe ajánlom az Önökhöz közel álló, szerkesztésükben megjelenő Beszélő legutóbbi számát, ahol Tamás Gáspár Miklós képviselő úr - hasonlóan más képviselőik és nyilatkozóik megnyilvánulásaihoz - olyan stílusban, olyan hamis állításokkal és a szellemi gimnasztika viszonylag alacsony teljesítményét nyújtva támadta a kormány külpolitikáját, amely bármelyik képviselőjüknél csodálkozásomat váltotta volna ki, de még inkább e jeles filozófusnál. Ha figyelembe veszem az elmúlt hetek folyamatos támadásait külpolitikai vonalvezetésünkkel szemben, nem tudom, miféle konszenzusról beszélhetünk. De arról még kevésbé tudok, hogy egyes országokban az alapkérdésekben átfogó össznemzeti külpolitika alapja, az ellenzéknek tetsző külügyminiszter lenne. Az ellenzék egyes képviselői, külügyi szóvivői egyáltalán nem törekedtek a konszenzus megtartására. Őszintén sajnálom, hogy e levélváltásra sor került, bíztam benne, hogy az önkormányzati választások időszaka nem fogja befolyásolni a parlamenti munkát. Őszintén sajnálom azt is, hogy a politikai versengés keretében az Önökről elhangzó kritikákat nem képesek elviselni, tőlünk pedig elvárják, hogy mindent tudomásul vegyünk. Nem kívánjuk egyetlen politikai eszme kizárólagos birtokosának tekinteni magunkat, nyilván a külügyminiszter úr sem. De bármelyik párt meg lehet arról győződve, hogy a legjobban, leghitelesebben ők képviselnek egy irányvonalat, különböző eszméknek legfőbb letéteményesei. Mi változatlanul örömmel vennénk, ha a kormánykoalíció - vállalva a rendkívül nehéz kormányzati felelősséget - együttműködhetne a fő kérdésekben a felelősségteljes ellenzéki pártokkal. Ez rajtunk nem fog múlni, továbbra is készen állunk erre. Budapest, 1990. szeptember 14. Szívélyes köszöntéssel: Antall József (OS) 1990. szeptember 14., péntek 15:23
Vissza » A hírhez kapcsolódik »