|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Antall József levele Kis Jánoshoz és Tölgyessy Péterhez
"Jeszenszky Géza külügyminiszter úr nem a felsorolt értékek iránti
elkötelezettségét vonta kétségbe a különböző pártoknak, hanem azt
állította, hogy ezeket az értékeket összességükben és együttesen a
leghitelesebben a kormánykoalíció pártjai képviselik. Szó sincs
semmiféle kirekesztésről, vagy kizárólagosságról a nyilatkozatban.
BBC, Panoráma:
A koszovói konfliktus
"Jelenleg csak két fajta alternatíváról beszélnek
Jugoszláviában. Az egyik, amit az albánok akarnak, illetve amit ők
meg is tettek: kikiáltották Koszovó függetlenségét - mégpedig
olyképpen, hogy Koszovó önálló független köztársaság legyen a
jugoszláv föderáció keretén belül. A másik alternatíva pedig az,
hogy Koszovó egy teljesen jogfosztott tartomány legyen, szigorú
szerbiai ellenőrzés alatt. Nyilvánvaló, hogy egyik alternatíva sem
működőképes."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay nyilatkozata jövőbeni szerepéről
|
----------------------------------------
London, 1990. szeptember 11. (BBC, Panoráma) - Magyarországon hamarosan megkezdődnek a helyhatósági választások. Vajon milyen taktikai szempontok vezérlik az egyes pártokat? Szakonyi Péter Pozsgay Imrével készített interjút, aki egyebek között arról beszél, milyen szerepet is kíván magának a Magyar Szocialista Párt a jövőben, és hogy miben látja a jelenlegi kormány feladatait.
- Pozsgay úr Egyre több jele tapasztalható annak, hogy az ellenzék valamiféle egységbe kíván tömörülni. Egyre nyilvánvalóbb jelei tapasztalhatók az MSZP közeledésének az SZDSZ-hez, vagy éppen fordítva. Ön miben látja ennek okát, illetve meddig terjed ki az a közös platform vagy az a közös fellépés, ami az ellenzék parlamenti szereplésében tapasztalható?
- A Szocialista Párt valóban tudatosította magában, képviselőcsportjában, hogy ellenzéki szerepet kell betöltenie. Ez pedig önkéntelenül és szubjektíve az álláspontok egybeesését is hozhatja számos fontos kérdésben. S mivel a kormány az elmúlt 100 nap teljesítményében elmaradt a várakozásoktól, így érthetően a vele szembeni kritikai hang a parlamentben is erősödik.
Ez nem jelent elvi közeledést ezek között a pártok között, hiszen mind a Szabad Demokraták Szövetsége, mind a Szocialista Párt deklarálta, hogy nem valamiféle politikai megállapodásról van szó, hanem arról a világos tényről, hogy ugyanarra a konzekvenciára jutottunk a kormány megítélésében. Úgy vélem, ez a tendencia valóban erősödhet, szorosan összefügg a kormány teljesítményével, jövőbeli magatartásával. (folyt.)
1990. szeptember 11., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pozsgay nyilatkozata a jövőbeni szerepéről - 1.
|
Ugyanúgy a liberális értékek és a szabadságról vallott eszmények jegyében elutasítjuk a reakciós gondolatok visszahozását az országba. Elutasítjuk a társadalmi megkülönböztetéseknek már rég túlélt formáit, elutasítjuk a nosztalgikus és rossz emlékeket idéző államigazgatási, közigazgatási formákat és legfőképpen a centralizációs törekvéseket. Ez elég ok arra, hogy ha ilyen kérdések kerülnek napirendre, akkor azonos módon szavazzunk, vegyünk részt a döntésben. Ugyanakkor a Szocialista Párt, mint a baloldal egyetlen parlamenti képviselete, önálló akar lenni, és egy harmadik erő szerveződésévé, centrumává szeretne válni.
- A választási kampány derekán járunk, a helyhatósági választások hóvégi finise előtt egyre nyilvánvalóbb jelei mutatkoznak annak is, hogy a Magyar Szocialista Párt defenzívából offenzívába lépett át, egyre erőteljesebb választási kampányt folytat. Ön szerint hogyan volt lehetséges az, hogy az MSZP a védekezésből egyre inkább a támadásba lendüljön át, s milyen célok és stratégiák szolgálják ezt az ügyet?
- Részben összefügg az előbb mondottakkal, a kormány helyzetével és a kormányzás állapotával. Mi nem akarunk kormányválságot. Az most nagy bajt hozna az országra. De azt szeretnénk, ha a kormány beváltaná ígéreteit és az elmulasztott lehetőséget - azokon nem bánkódva - meghaladná, és valamiféle kezdeményezőkészséget mutatna gazdasági kérdésekben. Világos, félreérthetetlen álláspontot dolgozna ki a földkérdésben, a privatizációban stb. Ellenben a Szocialista Párt ezen túlmutató módon - ugyancsak említettem egy összefüggésben az előbb - a harmadik erő egyik megtestesítője akar lenni. (folyt.)
1990. szeptember 11., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pozsgay nyilatkozata a jövőbeni szerepéről - 2.
|
Az a csapás, amely a sztálinizmus bukásával az egész baloldalt is érte - mert hiszen azonosítják a letűnt rendszerrel -, ki kell heverni valahogy, és ezt a szervező erőt felmutatni. Ez a stratégiai cél. Az az illúziónk nincs, nem hisszük, hogy a mindennapi taktikákban már valamiféle revans formájában úrrá lehetünk a vereségünkön. Ezt a vereséget szívós és valóban egy nagyobb távlatra irányuló figyelemmel lehet csak kiküszöbölni.
Ha már íly módon ez szóba került, akkor ehhez még hozzátartozik, hogy a helyhatósági választásokon valóban vannak taktikai szempontjaink is, de már ehhez a stratégiához igazodva, hogy a munkavállalók, a baloldal képviselete lehetünk, ugyanakkor nem a szociális demagógia alapján akarjuk, hanem érdekeik szerint megfogalmazni a célokat.
A helyhatósági választások kapcsán szemben állunk a kormánnyal egy értékelés miatt is. Ők kettős hatalomról beszélnek, arról, hogy a rendszerváltás igazán a helyhatósági választásokon megy végbe. Nekem meg az a véleményem, hogy itt igazából csak hatalomváltásról van szó, kettős hatalom meg nem volt.
Ez az államigazgatási apparátus a maga szolgálati tudásával együtt lojális akart lenni a rendszerváltás első pillanatától, éppen a kormányzó pártok nem hagyták, a bűnbakkeresés és a felkorbácsolt indulatok jegyében ezt megnehezítették, és még ráadásul politikai célként is tűzték ki leváltásukat. +++
1990. szeptember 11., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|