|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél Pető Ivánhoz
"Mi nem a
bukott rendszer illegitim jogrendjének futóhomokjára kívánjuk az új
magyar köztársaság alapjait rakni, hanem stabil, rehabilitált és
kiterjesztett polgári jogrendre.
Tisztelt Pető Iván Úr
Ha emlékezetéből már kihullott volna,
újból felidézzük: a Független Kisgazdapárt a rendszerváltás döntő
órájában, a tavaly novemberi népszavazás során, az SZDSZ-szel egy
oldalon állva távolította el a diktatúra alapintézményeit.
"
SZER, Figyelő:
A BM kabinetirodájáról
" A kabinetirodának a létesítését tulajdonképpen az tette
szükségessé, amiért Nyugat-Európában is több helyütt ilyen szervezet
működik - hogy a miniszter immáron politikus elsősorban és
másodsorban közigazgatás, ha úgy tetszik -, a többpártrendszerben, a
koalícióban bármikor megtörténhet, hogy a miniszternek menni kell,
de egy minisztériumnak stabilnak kell maradni. Magyarán: az
apparátus örök, a miniszter megy.
Nyilvánvaló, hogy egy ilyen szituációban ellentétek feszülhetnek
az apparátus és a miniszter között, szüksége van a miniszternek egy
olyan csapatra, amelyik vele él, vele dícsőül meg, vagy bukik meg,
és éppen ezért megakadályozza - hogy durván fogalmazzak -, hogy az
apparátus bármikor jégre tudja vinni a miniszterét, hiszen a
miniszter nem közigazgatási szakember, hanem politikus."
|
|
|
|
|
|
|
- A BM kabinetirodája - 7. folyt.
|
A másik dolog: azért azt hozzá kell tenni, hogy a nyolcvanas évek MSZMP-je és az ötvenes évek végének, hatvanas évek végének az MSZMP-je között azért óriási különbség volt. Reform ide, reform oda, gulyáskommunizmus ide, gulyáskommunizmus oda, azért ez az úgynevezett élcsapatnak hívott, ha úgy tetszik kormányzópárt számos olyan emberrel bővült ki, akikkel már a nyolcvanas évek elejére kialakult egy kommunikációs lehetőség, szellemi kommunikácós lehetőség. Volt egy közeg, ahol mozgatni lehetett az ügyet.
Hadd tegyem még hozzá: ha a szocialista érzületűek kiválnak akkor, nyolcvankilencben az MSZMP-ből nagy valószínűséggel, én szocialista párttag vagyok. Mert azzal, hogy nem vált ki, hanem mintegy jogutódként magára vállalta az egésznek az ódiumát, nagyon helytelenül cselekedett.
Ezek az emberek előre akartak lépni, másként képzelik el apró reformok útján, a rendszert megreformálva képzelték el, nem ez jött be. A másik variáns jött be, amiben az akkori ellenzék hitt és reménykedett.
- És mire mondtad, hogy párton kívüli vagy? Mi a véleményed a mostani politikai helyzetről, általában a pártokról, a parlamentről? Ebben a pozícióban óhatatlanul véleményt kell alkotnod, nem biztos, hogy véleményt nyilvánítanod, most viszont szeretném.
- Megpróbálkozok vele, nem lesz könnyű, hiszen ezeket a pártokat ma reálisan megítélni aligha lehet. Lojálisan lehetne, de nem teszem, mert ehhez az ismeretanyagom kevés. Ahhoz, hogy az ember lojális legyen egy adott párthoz, ehhez kiforrottabbnak kellene lenni a pártprogramoknak, ezek még messze nem azok - nem vádként mondom, hanem tényként mondom, hiszen alig pár hónapos, éves múltra tekintenek vissza. (folyt.)
1990. szeptember 13., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|