|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél Pető Ivánhoz
"Mi nem a
bukott rendszer illegitim jogrendjének futóhomokjára kívánjuk az új
magyar köztársaság alapjait rakni, hanem stabil, rehabilitált és
kiterjesztett polgári jogrendre.
Tisztelt Pető Iván Úr
Ha emlékezetéből már kihullott volna,
újból felidézzük: a Független Kisgazdapárt a rendszerváltás döntő
órájában, a tavaly novemberi népszavazás során, az SZDSZ-szel egy
oldalon állva távolította el a diktatúra alapintézményeit.
"
SZER, Figyelő:
A BM kabinetirodájáról
" A kabinetirodának a létesítését tulajdonképpen az tette
szükségessé, amiért Nyugat-Európában is több helyütt ilyen szervezet
működik - hogy a miniszter immáron politikus elsősorban és
másodsorban közigazgatás, ha úgy tetszik -, a többpártrendszerben, a
koalícióban bármikor megtörténhet, hogy a miniszternek menni kell,
de egy minisztériumnak stabilnak kell maradni. Magyarán: az
apparátus örök, a miniszter megy.
Nyilvánvaló, hogy egy ilyen szituációban ellentétek feszülhetnek
az apparátus és a miniszter között, szüksége van a miniszternek egy
olyan csapatra, amelyik vele él, vele dícsőül meg, vagy bukik meg,
és éppen ezért megakadályozza - hogy durván fogalmazzak -, hogy az
apparátus bármikor jégre tudja vinni a miniszterét, hiszen a
miniszter nem közigazgatási szakember, hanem politikus."
|
|
|
|
|
|
|
A magyar külpolitika jelenlegi állása
|
-------------------------------------
München, 1990. szeptember 12. (SZER, Magyar híradó) - ET-felvételét kérve Magyarország nem bebocsátásra vár, hanem visszafogadásra jelentkezik - mondta a magyar Országgyűlés elnöke az Európa Tanács budapestre érkezett tagjainak. Az európai parlamenti közgyűlés jogi és emberi jogi bizottsága ma kezdődött háromnapos tanácskozásán jelentést készít a közgyűlés számára a magyar csatlakozásról.
Most, amikor a visszafogadás már valóban közeledik, hol álljunk Európában? Hogyan ítéltetik meg politikánk, és milyen eredményesek külkapcsolataink? Várkonyi Balázst hallják:
Furcsa helyzetben van, aki ma arra vállalkozik, hogy a magyar külpolitikáról bármit írjon, mert nem a külügyek halmaza, hanem a külügy irányítója került górcső alá a tegnapi parlamenti felszólalásával. A külügyi bizottság mai ülésén is főképp ez a kérdés ugrasztotta egymásnak a honatyákat. Éles, hangos szócsata volt arról, hogy a bizottság kompetens-e egy belpolitikai tartalmú megnyilatkozást minősíteni, abban állást foglalni.
Az ellenzék érvei szerint a bizottság és a miniszter viszonyának további alakulásáról van szó, tehát tárgyalniuk kell az ügyről. Végül döntés nem született, csak egy átmeneti egyezség arról, hogy a frakciók állásfoglalásának ismeretében egy hónap múlva napirendre tűzik a kérdést.
A pártpolitikai elemeket mutató bizottsági vita azért is feltűnik az embernek, mert a testület eddigi munkája azt mutatta, hogy mentesek minden pártbefolyástól, nemzeti érdekeket képviselő, pártokon felül álló külpolitikát folytatnak. (folyt.)
1990. szeptember 12., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyar külpolitika jelenlegi állása - 1. folyt.
|
A külügy a magyar politikai élet sikerágazata volt az elmúlt időben. Igaz ez akkor is, ha némely nyilatkozat időzítése, egy-egy, a szomszéd országokkal kapcsolatos megnyilatkozás nem mindig volt kamatoztatható, sőt olykor - nemcsak az ellenzék véleménye szerint - kárt okozott. Ennek ellenére elismertek diplomáciai eredményeink. Magyarország presztizsnövekedésének tudható be az Európa Tanács közgyűlésének Budapesten való rendezése; éppen ma kezdődött meg egy háromnapos ülésszak az Országházban.
A napokban, pontosabban hétfőn az Európa Tanács politikai bizottsága a varsói ülésen döntött arról, hogy javasolja a miniszteri bizottságnak, hívja meg Magyarországot a következő ülésre a tanácsba, és biztosítson hazánknak hét helyet az Európai Parlamentben.
Magyarország természetes szövetségest váltott, és ez a legnagyobb eredmény. Korábbi külpolitikai útkereséseinket a régi szövetség béklyója határozta meg. Gesztusok voltak mindig diplomáciánk irányítása részéről, egy éve is például a határok megnyitásakor, de ezek végül valóban csak gesztusok maradtak. Most a polgári demokrácia megvalósulásával a fejlett világ természetes szövetségeseként önbizalomnövelő tény a jövendő ET- tagságunk. Küszöbön áll Antall József olaszországi látogatása, nemsokára vendégül látjuk a brit miniszterelnököt - íme a nyitás kétségtelen jelei.
Közép-európai országként az Európai Közösséghez való csatlakozásunk egyik feltétele a regionális együttműködés kiszélesítése. Ám ténykérdés, hogy kezdeményező szerepünk volt, van az Alpok-Adria együttműködésnek Duna-Adria viszonylattá való kiszélesítésében, és ez új helyünket is mutatja a kontinensen.
Csak a most támadt nyilatkozatháború nehogy a lényeget sértse, hazánk külpolitikai presztizsét, mert nem a külügy, hanem a külügyminiszter keveredett csatába az ellenzékkel. +++
1990. szeptember 12., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|