|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél Pető Ivánhoz
"Mi nem a
bukott rendszer illegitim jogrendjének futóhomokjára kívánjuk az új
magyar köztársaság alapjait rakni, hanem stabil, rehabilitált és
kiterjesztett polgári jogrendre.
Tisztelt Pető Iván Úr
Ha emlékezetéből már kihullott volna,
újból felidézzük: a Független Kisgazdapárt a rendszerváltás döntő
órájában, a tavaly novemberi népszavazás során, az SZDSZ-szel egy
oldalon állva távolította el a diktatúra alapintézményeit.
"
SZER, Figyelő:
A BM kabinetirodájáról
" A kabinetirodának a létesítését tulajdonképpen az tette
szükségessé, amiért Nyugat-Európában is több helyütt ilyen szervezet
működik - hogy a miniszter immáron politikus elsősorban és
másodsorban közigazgatás, ha úgy tetszik -, a többpártrendszerben, a
koalícióban bármikor megtörténhet, hogy a miniszternek menni kell,
de egy minisztériumnak stabilnak kell maradni. Magyarán: az
apparátus örök, a miniszter megy.
Nyilvánvaló, hogy egy ilyen szituációban ellentétek feszülhetnek
az apparátus és a miniszter között, szüksége van a miniszternek egy
olyan csapatra, amelyik vele él, vele dícsőül meg, vagy bukik meg,
és éppen ezért megakadályozza - hogy durván fogalmazzak -, hogy az
apparátus bármikor jégre tudja vinni a miniszterét, hiszen a
miniszter nem közigazgatási szakember, hanem politikus."
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország-Európa Tanács - államtitkári nyilatkozat (2.rész)
|
Ezután - folytatta Katona Tamás - mi magyarok kerültünk sorra. Mindenekelőtt arról szóltam, hogy - úgy látszik - ennek a régiónak ezer évenként ugyanazok a problémái. Körülbelül ezer évvel ezelőtt három önálló királyság jött létre: Lengyelország, Csehország, Magyarország. Mindháromnak élet-halál kérdése volt, hogy megmarad-e Európában, vagy eltűnik a térképről. És ahhoz, hogy megmaradjon, teljesíteni kellett az Európa által előírt követelményeket. Fel kellett venni az európai szokásokat - ami akkor azt jelentette, hogy a keresztény hitet. És lám: a három országban a nomád törzsek letelepedtek, és alkalmazkodtak Európához, megtanulták, amit korábban nem ismertek: a szülőföldnek, a szülőfalunak, a szülővárosnak a szeretetét.
Létrejött egy új érzés, amelyet korábban szintén nem ismertek: ehhez a jó öreg kontinenshez, Európához való tartozásnak az érzése. Ez olyan erősen élt bennünk, hogy - lelkileg - Magyarország a török megszállás százötven esztendeje alatt sem szakadt el Európától. Az ország mindig Nyugat felé vetette a szemét, mindig a nyugati szokásokat óhajtotta követni, és mindvégig fel akart zárkózni Európához. És ugyanez volt a helyzet a többévtizedes kommunista uralom alatt is. Ezek a megszállások, ezek az uralmak - sajnos - rettenetes gazdasági elmaradottságot jelentettek mindig, és ezért van az ország pillanatnyilag oly nehéz helyzetben gazdaságilag.
Megint egyszer egy halálugrásra kell vállalkozni: a felzárkózásra Európához. Politikailag ezt megtettük - ez volt a legkönnyebb. Gazdaságilag már jóval nehezebb, és morálisan és szellemileg, hiszen nekünk, ha Európa tagjai akarunk lenni, akkor például ismernünk kell az európai régióban szokásos nyelveket, számos olyan emberre van szükségünk, akiket elküldhetünk példának okáért a különböző európai szervezetekbe munkatársainkként. Olyan embereket kell találnunk, akik megfelelően tudják az országot az Európai Parlamentben képviselni. (folyt.)
1990. szeptember 10., hétfő 21:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|