Rendszerváltás és az MTI

	Pénzügyi világtalálkozó keserű szájízzel
1990.szeptember 23.vasárnap (MTI-Panoráma) - Nem lesz ideje a Nemzetközi Valutaalapnak és a Világbanknak túlságosan sokat ünnepelnie a ,,kapitalizmus kommunizmus felett aratott győzelmét,, a két szervezet szeptember 25-én kezdődő közgyűlésén. Túlságosan is el lesznek foglalva a rohamosan növekvő olajárakkal, a fejlődő világ felhalmozódott adósságával és szünni nem akaró szegénységével. Az 1990-1991-re vonatkozó, de az olaj ára miatt már a közgyűlés előtt átdolgozott világgazdasági előrejelzés növekvő inflációval és lassuló gazdasági növekedéssel számol, de az IMF véleménye szerint a tényleges recesszió elkerülhető lesz. A Valutaalap jelentésének azonban vagy egy szépséghibája. Az előrejelzés készítői abból indultak ki, hogy a jövő év első negyedében az olaj hordónkénti ára 21 dollár körül stabilizálódik. Ha ez másként alakul, az átdolgozott dokumentumot újból módosítani kell, nem is beszélve arról az esetről, ha az olaj ára hordónként megközeliti a 65 dollárt, amit a Világbank jósol arra az esetre, ha fegyveres konfliktust törne ki az öböl térségében. Egyértelműnek látszik, hogy az öböl menti válság egyik legnagyobb vesztese Kelet-Európa. A központi irányítású gazdaságaik átalakításával és a csökkenő szovjet olajszállítások okozta problémákkal elfoglalt kormányokat sokkhatásként érte az iraki invázió óta folyamatosan emelkedő olajár. Egyes szakértők szerint a volt kommunista országok rákényszerülhetnek arra, hogy akár keményvaluta-bevételeik felét is kizárólag olajbehozatalra fordítsák, miközben Irak kiesésével többmilliárd dolláros biztos piacról kelle lemondaniuk a Bagdad elleni világméretű embargó nyomán. Az IMF jelentése szerint a kelet-európai országok az idén várható 5,3 százalék után a jövőre még mindig 0,4 százalékos visszaesést lesznek kénytelenek elkönyvelni. Az importált olajtól függő fejlődő országok évi 26 milliárd dollárral lesznek kénytelenek többet költeni az importra abban a kedvezőnek tekinthető esetben is, ha az árak a jelenlegi szinten maradnak. Ugyanakkor a fejlődő államok összesített államadóssága jövőre 9 százalékkal növekszik, és így eléri az 1354 milliárd dollárt. Az idén 32 milliárd, jövőre pedig 42 milliárd dollárt lesznek kénytelenek felvenni hitelek formájában fizetésimérleg-hiányuk finanszírozásához. (folyt.) 1990. szeptember 23., vasárnap 15:56
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Pénzügyi világtalálkozó keserű szájízzel 2.
Az olajárak emelkedésének jelenlegi ütemét tekintve optimistának nevezhető jelentés szerint ezen államok 1990-ben 2,2, 1991-ben 4,2 százalékos átlagos gazdasági növekedést érnek el. Az ütem különbözősége azonban igen jelentős lehet attól függően, hogy olajat exportáló, vagy importáló országról van-e szó - figyelmeztet az IMF. Az előbbiek esetében 1,7 százalék, míg az olajbevételekkel ,,megáldott,, országok esetében mintegy 5 százalék a várható növekedés. A Világbank Irak kuvaiti inváziója előtt azt tervezte, hogy a tavalyi 20,7 milliárdról 24 milliárd dollárra növeli hitelnyújtását a fejlődő országoknak a július 1-től számított pénzügyi évben. Most azonban azt fontolgatja, hogy megemeli a kölcsönkeretet. Így például az öböl menti válságtól sújtott Kelet-Európának, Közel-Keletnek és Észak-Afrikának a tavalyi 4,4 milliárd dollár helyett legalább 5 milliárd jutna. Az IMF és a Világbank azonban óvatos az olajárak miatt veszteséget szenvedő országok támogatásával. Azt most inkább koordinálni akarja és nem kívánja megismételni a 70-es években elkövetett hibás lépéseket. (Az évtized két olajsokkja után nyújtott dollármilliárdokat nem hatékony célokra fordították a hitelt felvevő államok.) A nemzetközi pénzügyi szervezetek azt javasolják, hogy az olajár emelkedésből jelentős bevételre szert tett, illetve a gazdaságilag erős államok hozzanak létre olyan közös alapot, amelyből támogatni lehetne a nyersanyag árának emelkedése miatt gazdaságilag megrendült országokat. Az IMF jelentésből azonban kitűnik, hogy az iparilag fejlett országok között is mind kevesebb a valóban virágzó ország. Míg az idén 2,6, jövőre pedig - feltéve, hogy 21 dollárnál nem lesz magasabb a kőolaj ára - 2,4 százalékos átlagos növekedéssel számol esetükben a szervezet. Ezen belül igen nagy a szóródás: az Egyesült Államok gazdasági növekedése az idén 1,3, jövőre 1,7 százalék, míg Japáné 5,1 százalék (3,7 százalék), az NSZK-é 3,9 százalék (3,3 százalék). Hogy végül is ki mennyivel kíván majd hozzájárulni mások megsegítéséhez, az várhatóan kiderül már a közgyűlés ideje alatt, vagy röviddel azután. Azzal azonban a szakértők tisztában vannak, hogy a fokozatos olajáremelkedés túlságosan sok országot vet gazdasági mélypontra és okoz olyan, előre ki nem számítható társadalmi feszültségeket, amelyek elkerülése egyetemes érdek.+++ Simics Sándor, MTI-Panoráma 1990. szeptember 23., vasárnap 16:03
Vissza » A hírhez kapcsolódik »