|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Felhívás a Balatoni (zánkai) Gyermekközpont megmentéséért
"A létesítményben kialakított infrastruktúra, a felhalmozott
szellemi értékek kifejezetten gyermekcentrikusak. Egyes elképzelések
szerint az intézmény gyermek- és ifjúsági jellege megszűnne, és
profitorientált idegenforgalmi tevékenységet folytatna. Ezzel együtt
megszűnne az ország egyetlen ilyen jellegű gyermekintézménye.
"
BBC, Panoráma:
Bihari:
a kivonulás demonstratív, nem célravezető
"... az
ülésteremből való kivonulás kétségbeesésből elkövetett tiltakozás,
annak a felismerése, hogy nem sikerül érvekkel vagy különböző
demokratikus eszközökkel arra szorítani azt a személyt, akinek a
megnyilatkozása miatt kivonulnak az ülésteremből, amire ők
szeretnék, és a tiltakozásnak ezt a módját választják. Ez ugyanakkor
egy kétélű fegyver. Tehát tulajdonképpen, nem pedig igazán hatékony
célravezető eszköz a kivonulás. "
|
|
|
|
|
|
|
A magyar külpolitika jelenlegi állása
|
-------------------------------------
München, 1990. szeptember 12. (SZER, Magyar híradó) - ET-felvételét kérve Magyarország nem bebocsátásra vár, hanem visszafogadásra jelentkezik - mondta a magyar Országgyűlés elnöke az Európa Tanács budapestre érkezett tagjainak. Az európai parlamenti közgyűlés jogi és emberi jogi bizottsága ma kezdődött háromnapos tanácskozásán jelentést készít a közgyűlés számára a magyar csatlakozásról.
Most, amikor a visszafogadás már valóban közeledik, hol álljunk Európában? Hogyan ítéltetik meg politikánk, és milyen eredményesek külkapcsolataink? Várkonyi Balázst hallják:
Furcsa helyzetben van, aki ma arra vállalkozik, hogy a magyar külpolitikáról bármit írjon, mert nem a külügyek halmaza, hanem a külügy irányítója került górcső alá a tegnapi parlamenti felszólalásával. A külügyi bizottság mai ülésén is főképp ez a kérdés ugrasztotta egymásnak a honatyákat. Éles, hangos szócsata volt arról, hogy a bizottság kompetens-e egy belpolitikai tartalmú megnyilatkozást minősíteni, abban állást foglalni.
Az ellenzék érvei szerint a bizottság és a miniszter viszonyának további alakulásáról van szó, tehát tárgyalniuk kell az ügyről. Végül döntés nem született, csak egy átmeneti egyezség arról, hogy a frakciók állásfoglalásának ismeretében egy hónap múlva napirendre tűzik a kérdést.
A pártpolitikai elemeket mutató bizottsági vita azért is feltűnik az embernek, mert a testület eddigi munkája azt mutatta, hogy mentesek minden pártbefolyástól, nemzeti érdekeket képviselő, pártokon felül álló külpolitikát folytatnak. (folyt.)
1990. szeptember 12., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyar külpolitika jelenlegi állása - 1. folyt.
|
A külügy a magyar politikai élet sikerágazata volt az elmúlt időben. Igaz ez akkor is, ha némely nyilatkozat időzítése, egy-egy, a szomszéd országokkal kapcsolatos megnyilatkozás nem mindig volt kamatoztatható, sőt olykor - nemcsak az ellenzék véleménye szerint - kárt okozott. Ennek ellenére elismertek diplomáciai eredményeink. Magyarország presztizsnövekedésének tudható be az Európa Tanács közgyűlésének Budapesten való rendezése; éppen ma kezdődött meg egy háromnapos ülésszak az Országházban.
A napokban, pontosabban hétfőn az Európa Tanács politikai bizottsága a varsói ülésen döntött arról, hogy javasolja a miniszteri bizottságnak, hívja meg Magyarországot a következő ülésre a tanácsba, és biztosítson hazánknak hét helyet az Európai Parlamentben.
Magyarország természetes szövetségest váltott, és ez a legnagyobb eredmény. Korábbi külpolitikai útkereséseinket a régi szövetség béklyója határozta meg. Gesztusok voltak mindig diplomáciánk irányítása részéről, egy éve is például a határok megnyitásakor, de ezek végül valóban csak gesztusok maradtak. Most a polgári demokrácia megvalósulásával a fejlett világ természetes szövetségeseként önbizalomnövelő tény a jövendő ET- tagságunk. Küszöbön áll Antall József olaszországi látogatása, nemsokára vendégül látjuk a brit miniszterelnököt - íme a nyitás kétségtelen jelei.
Közép-európai országként az Európai Közösséghez való csatlakozásunk egyik feltétele a regionális együttműködés kiszélesítése. Ám ténykérdés, hogy kezdeményező szerepünk volt, van az Alpok-Adria együttműködésnek Duna-Adria viszonylattá való kiszélesítésében, és ez új helyünket is mutatja a kontinensen.
Csak a most támadt nyilatkozatháború nehogy a lényeget sértse, hazánk külpolitikai presztizsét, mert nem a külügy, hanem a külügyminiszter keveredett csatába az ellenzékkel. +++
1990. szeptember 12., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|