|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Felhívás a Balatoni (zánkai) Gyermekközpont megmentéséért
"A létesítményben kialakított infrastruktúra, a felhalmozott
szellemi értékek kifejezetten gyermekcentrikusak. Egyes elképzelések
szerint az intézmény gyermek- és ifjúsági jellege megszűnne, és
profitorientált idegenforgalmi tevékenységet folytatna. Ezzel együtt
megszűnne az ország egyetlen ilyen jellegű gyermekintézménye.
"
BBC, Panoráma:
Bihari:
a kivonulás demonstratív, nem célravezető
"... az
ülésteremből való kivonulás kétségbeesésből elkövetett tiltakozás,
annak a felismerése, hogy nem sikerül érvekkel vagy különböző
demokratikus eszközökkel arra szorítani azt a személyt, akinek a
megnyilatkozása miatt kivonulnak az ülésteremből, amire ők
szeretnék, és a tiltakozásnak ezt a módját választják. Ez ugyanakkor
egy kétélű fegyver. Tehát tulajdonképpen, nem pedig igazán hatékony
célravezető eszköz a kivonulás. "
|
|
|
|
|
|
|
A palesztínok helyzete
|
----------------------
München, 1990. szeptember 12. (SZER, Világhíradó) - A PFSZ Irak mellé állt, és ennek a döntésnek a következményeit azok a palesztín munkások sínylik meg, akiket Arafat lépése nyomán kiutasítanak az Öböl menti arab államokból. Ezek közül a palesztínok közül sokan visszatérnek az izraeli ellenőrzés alatt álló Ciszjordániába. Hogy ez milyen gondokat okoz, az Szolnoki Éva jeruzsálemi jelentéséből derül ki:
Irak elfoglalta Kuvaitot, és megindult a menekülők áradata. Közülük több mint 8 ezer palesztín arab kért visszatérési jogot az Izrael által elfoglalt területekre, és Izrael megadta az engedélyt. Mivel a palesztínok lelkesen támogatják Szaddám Huszeint, az arab emirátusokból kiutasították őket. Katar volt az első, amely kihirdette a palesztínok elbocsátását, aztán Bahrein és Oman. Csak Ománból mintegy 20 ezer palesztín munkás kért visszatérési jogot Ciszjordániába, és Izrael megadta a visszatelepülési engedélyt.
Izraelbe tehát nemcsak a Szovjetunióból érkezik a bevándorlási hullám, hanem csak az utolsó hónapban több mint 30 ezer arab menekült is érkezett. Mi lesz velük, hogy lesz munkájuk és lakásuk?
Tudni kell, hogy az elfoglalt területek gazdaságilag függetlenek. Jellemző például, hogy a munkások jordániai dínárban kapják a fizetésüket arab munkaadóiktól, nem izraeli sékelben. Izrael arra ügyelt, hogy ezeken a területeken ne legyenek zavargások, ne legyen fegyver, de ezeknek a területeknek a gazdasági fejlődését, stabilitását, kereskedelmét és külkereskedelmét Izrael támogatta. Például mivel a Gázai övezetnek nincs követlen határa Jordániával, a gazdasági termékeket szállító autóknak Izraelen keresztül kell haladniuk. Világos, hogy a teherautókon lehet fegyvert csempészni. Ha minden autót alaposan át kell kutatni, akkor a kereskedelem lelassul. (folyt.)
1990. szeptember 12., szerda
|
Vissza »
|
|
- A palesztínok helyzete - 1. folyt.
|
Mit lehet csinálni? Azt, hogy a Gázai övezetből vagy oda az árukat speciális teherautókon szállítják. A teherautó oldalfala nem deszka, amibe lyukat lehet fúrni és lőporral megtölteni, hanem fémlemez. A reflektorok burkolatán kis lyuk van, be lehet nézni, vajon üres-e. Így pillanatok alatt átvizsgálható a kicsi, szinte átlátszó, és a békés kereskedelem zökkenőmentesen folyhat anélkül, hogy a terroristák felhasználhatnák a maguk szája íze szerint.
Az izraeli parlamentben többször volt éles vita arról, hogy megengedhető-e, miszerint az olajban gazdag arab államok pénzt küldjenek ezekre a területekre, és a pénzek legnagyobb része az indifada, az arab felkelés támogatására megy el. Végül is mindig engedélyezték, mert remélték, hogy előbb-utóbbb működőtőke is belép ezekre az arablakta területekre, és segíti az ottani arabok megélhetését, de csak annyit sikerült elérni, hogy szociális létesítményeket hoztak létre.
Most aztán itt a baj. Jelenleg az izraeli munkaerőpiac mintegy 120 ezer arab munkást foglalkoztat, és fel tud még venni 2-3 ezret - mondta a palesztín munkások általános szakszervezetének titkára. De mit csinálunk a többi sok ezerrel? És mit fog csinálni az a család, amely eddig a pénzből élt - és nem is rosszul -, amit Kuvaitban élő családtagja küldött haza? A helyzetet súlyosbítja, hogy mivel a külföldi arab támogatás elapadt, több építkezés is abbamaradt Coszjordániában, és ez újabb elbocsátásokkal jár.
Nem volt választásunk, segítségért fordultunk minden munkásszakszervezethez Európában. Az öbölbeli válság bizonyította, hogy az arab államokra nem támaszkodhatunk, és az ottani szakszervezetekkel nincs semmi kapcsolatunk - mondta a palesztín munkásszervezet titkára. (folyt.)
1990. szeptember 12., szerda
|
Vissza »
|
|
- A palesztínok helyzete - 2. folyt.
|
Az intifada miatt a turizmus is abbamaradt, még Betlehemben is alig látni külföldit, fejlett ipar pedig alig van. Nincs működőtőke Ciszjordániában, mert az arab államok csak használni akartak bennünket a saját céljaikra. Ha lenne iparunk, állnánk a saját lábunkon, nem lenne szükségünk rájuk. Nem segíteni akartak minket, csak használni - fakadt ki egy 30 év körüli palesztín munkanélküli. +++
1990. szeptember 12., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|