Rendszerváltás és az MTI

	Aszály - sajtótájékoztató (2. rész)
Ami az aszályt illeti: több év óta kísért. Minisztériumi szakértők elmondották, hogy a végső káradatok birtokában még nincsenek, tiszta kép csakis a betakarítás után lesz. Egy korábbi elemzésükben 30-35 milliárd forintos hozamkiesést tartottak valószínűnek, ami a növénytermesztésben kereken 25 százalékos veszteséget jelent, és ez kimeríti a természeti csapás fogalmát. A szakértők vitába szálltak egy, a korábbi időszakban fórumokon, sajtóban is hangoztatott nézettel, miszerint az FM nem tette meg a szükséges lépéseket a termelők érdekében. Az újságírókkal ismertetett adatok szerint a minisztérium számos kezdeményezést mutatott fel a kialakult helyzet ismeretében, majd augusztus 10. után konkrét intézkedési tervet készített. Ezt folyamatosan egyeztette tárcaközi szinten, majd a gazdasági kabinet foglalkozott a kérdéssel, míg végül kormánydöntés született az aszálykárok áthidalásáról, a következmények enyhítéséről. Elismerték viszont, hogy az ügyben a döntés mégiscsak elodázódott, ám ez nem amiatt történt, hogy hiányzott a szükséges szakmai felismerés; az ország nehéz gazdasági helyzetében a kormány kénytelen volt alapos elemzést, mérlegelést folytatni a költségvetést is nagyban érintő döntés meghozatala előtt. Az aszály kihatásait mindenképpen korlátok között akarják tartani, nehogy bekövetkezzék amitől sokan tartanak, hogy tudniillik a termelők egyszerűen vetni sem tudnak az idei őszön. Kormányintézkedéssel pénzügyi kedvezmények teszik elviselhetővé a kis- és nagytermelők számára az aszály következményeit. Egyebek között a földhasználat utáni adókötelezettségnél lesznek előnyök, a társadalombiztosítási járulék késedelmes befizetését nem sújtják majd büntetőkamattal, s a kereseti adózás is méltányosabb lesz. Ami a közvetlen üzemi likviditást illeti, az MNB mintegy 10 milliárd forintos célhitel-keretet ad a kereskedelmi bankoknak, amiből a gazdaságok meghatározott köre a jelenlegihez képest valamivel kevesebb, mint fele kamattal kap hitelt. Egyéb banki akciók is számításba jönnek, ám a minisztérium illetékesei azt is hangsúlyozták, hogy a termelőknek maguknak is maximális erőfeszítéseket kell tenni ők a talponmaradásért. Az állatállomány csökkenését megelőzendő, máris 400 ezer tonna kukorica importjáról intézkedett a kormány, és várhatóan összesen 600 ezer tonna szolgálja majd a gabonamérleg egyensúlyának biztosítását. (folyt.köv.) 1990. szeptember 12., szerda 13:16
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »