![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Felhívás a Balatoni (zánkai) Gyermekközpont megmentéséért
"A létesítményben kialakított infrastruktúra, a felhalmozott
szellemi értékek kifejezetten gyermekcentrikusak. Egyes elképzelések
szerint az intézmény gyermek- és ifjúsági jellege megszűnne, és
profitorientált idegenforgalmi tevékenységet folytatna. Ezzel együtt
megszűnne az ország egyetlen ilyen jellegű gyermekintézménye.
"
BBC, Panoráma:
Bihari:
a kivonulás demonstratív, nem célravezető
"... az
ülésteremből való kivonulás kétségbeesésből elkövetett tiltakozás,
annak a felismerése, hogy nem sikerül érvekkel vagy különböző
demokratikus eszközökkel arra szorítani azt a személyt, akinek a
megnyilatkozása miatt kivonulnak az ülésteremből, amire ők
szeretnék, és a tiltakozásnak ezt a módját választják. Ez ugyanakkor
egy kétélű fegyver. Tehát tulajdonképpen, nem pedig igazán hatékony
célravezető eszköz a kivonulás. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Gonzalez beszámoló - belpolitikai visszhang
|
![](../img/spacer.gif)
Fort Péter, az MTI tudósítója jelenti:
Madrid, 1990. szeptember 12. szerda (MTI-tud) - A spanyol
politikai ősz pártcsatáját vetítette előre az a vita, amit a kedd
éjjeli órákba nyúlóan folytatott a képviselőház Felipe González
miniszterelnök beszámlójáról, amelynek központi témája a
Perzsa(Arab)-öbölbeli válsággal kapcsolatos politika volt. A
kormányfő a válság több mint negyven napja után első ízben fordult
személyesen a képviselőkhöz, hogy részletes magyarázatot adjon az
öböllel kapcsolatos spanyol politikai és katonai lépésekről.
Felipe González lényegében megismételte a válság értékelésével és a kormányzati lépések indoklásával összefüggő korábbi, rövid nyilatkozatait, és azokat a megállapításokat, amelyeket a külügy-, illetve a védelmi minisztere tett. Hangoztatta, hogy Spanyolország változatanul szolidáris az Irakkal szemben fellépő államokkal, a válság megoldását békés, diplomáciai eszközökkel képzeli el, az ENSZ égisze alatt, a Biztonsági Tanács határozatainak megfelelően. Védelmébe vette a döntést, miszerint egy három hadihajóból álló spanyol flottilla csatlakozott az öbölbeli Irak-ellenes flottafelvonuláshoz. Tagadta, hogy az erről szóló határozat amerikai nyomásra született volna.
A nagyobb ellenzéki pártok közül a konzervatív szárnyhoz tartozók lényegében támogatásukról biztosították a kabinet által a törvényhozás meghallgatása nélkül hozott határozatokat. A Néppárt és az Adolfo Suárez vezette Demokratikus és Szociális Centrum mindössze azt vetette a kormányfő szemére, hogy válság ügyében több hetes késéssel lépett. A Néppárt kormányátalakítást sürgetett, tekintettel a várható gazdasági nehézségekre. (folyt.)
1990. szeptember 12., szerda 12:43
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
González-beszámoló - belpolitikai visszhang (2.rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Az Egyesült Baloldal nevében Julio Anguita teljes egészében elutasította azt a kormányzati módszert, amit Felipe Gonzálezék a döntések meghozatalakor alkalmaztak. A baloldal az Egyesült Államok feltétlen kiszolgálása jelének tekinti a spanyol területen lévő négy légitámaszpontnak korlátlan használatát az amerikai légierő által. A baloldal értelmetlennek tartja a spanyol flottaegység mozgósítását is.
Julio Anguita kifejtette: a baloldal számára teljességgel elfogadhatatlan, hoy a kormányfő az ország egészét érintő, nagyhorderejű kérdésben szűk kabinetkörben dönt, lényegében átnyúl nem csak a törvényhozás, hanem a saját kormánya feje felett is. Ezt a módszert a baloldali egység alkotmányellenesnek és a jövőre nézve rendkívül veszélyes, antidemokratikus precedensnek tekinti.
A független sajtót képviselő belpolitikai szakértők első értékelése szerint a kormánypárt és a többszínű ellenzék első komolyabb őszi összecsapása nem ingatta meg a többségben kormányozó szocialisták állásait. Az öbölbeli válság konrét kérdésében Felipe González számíthat a konzevatív ellenzék lojalitására, az Egyesült Baloldal pedig magára maradt. Nagy kérdés azonban az, hogy a megértésért a kormányfőnek a jövőben milyen árat kell fizetnie politikai ellenlábasainak - akkor, amikor majd élessé válik a küzdelem a baszkföldi tartományi választásokat megelőzően, és amikor a szocalisták új gazdasági elképzelései kerülnek majd a törvényhozás elé. +++
1990. szeptember 12., szerda 12:53
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|