|
|
 |
|
 |
Pozsgay nyilatkozata jövőbeni szerepéről
|
----------------------------------------
London, 1990. szeptember 11. (BBC, Panoráma) - Magyarországon
hamarosan megkezdődnek a helyhatósági választások. Vajon milyen
taktikai szempontok vezérlik az egyes pártokat? Szakonyi Péter
Pozsgay Imrével készített interjút, aki egyebek között arról beszél,
milyen szerepet is kíván magának a Magyar Szocialista Párt a
jövőben, és hogy miben látja a jelenlegi kormány feladatait.
- Pozsgay úr
Egyre több jele tapasztalható annak, hogy az
ellenzék valamiféle egységbe kíván tömörülni. Egyre nyilvánvalóbb
jelei tapasztalhatók az MSZP közeledésének az SZDSZ-hez, vagy éppen
fordítva. Ön miben látja ennek okát, illetve meddig terjed ki az a
közös platform vagy az a közös fellépés, ami az ellenzék parlamenti
szereplésében tapasztalható?
- A Szocialista Párt valóban tudatosította magában,
képviselőcsportjában, hogy ellenzéki szerepet kell betöltenie. Ez
pedig önkéntelenül és szubjektíve az álláspontok egybeesését is
hozhatja számos fontos kérdésben. S mivel a kormány az elmúlt 100
nap teljesítményében elmaradt a várakozásoktól, így érthetően a vele
szembeni kritikai hang a parlamentben is erősödik.
Ez nem jelent elvi közeledést ezek között a pártok között,
hiszen mind a Szabad Demokraták Szövetsége, mind a Szocialista Párt
deklarálta, hogy nem valamiféle politikai megállapodásról van szó,
hanem arról a világos tényről, hogy ugyanarra a konzekvenciára
jutottunk a kormány megítélésében. Úgy vélem, ez a tendencia valóban
erősödhet, szorosan összefügg a kormány teljesítményével, jövőbeli
magatartásával. (folyt.)
1990. szeptember 11., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pozsgay nyilatkozata a jövőbeni szerepéről - 1.
|
Ugyanúgy a liberális értékek és a szabadságról vallott eszmények
jegyében elutasítjuk a reakciós gondolatok visszahozását az
országba. Elutasítjuk a társadalmi megkülönböztetéseknek már rég
túlélt formáit, elutasítjuk a nosztalgikus és rossz emlékeket idéző
államigazgatási, közigazgatási formákat és legfőképpen a
centralizációs törekvéseket. Ez elég ok arra, hogy ha ilyen kérdések
kerülnek napirendre, akkor azonos módon szavazzunk, vegyünk részt a
döntésben. Ugyanakkor a Szocialista Párt, mint a baloldal egyetlen
parlamenti képviselete, önálló akar lenni, és egy harmadik erő
szerveződésévé, centrumává szeretne válni.
- A választási kampány derekán járunk, a helyhatósági
választások hóvégi finise előtt egyre nyilvánvalóbb jelei
mutatkoznak annak is, hogy a Magyar Szocialista Párt defenzívából
offenzívába lépett át, egyre erőteljesebb választási kampányt
folytat. Ön szerint hogyan volt lehetséges az, hogy az MSZP a
védekezésből egyre inkább a támadásba lendüljön át, s milyen célok
és stratégiák szolgálják ezt az ügyet?
- Részben összefügg az előbb mondottakkal, a kormány helyzetével
és a kormányzás állapotával. Mi nem akarunk kormányválságot. Az most
nagy bajt hozna az országra. De azt szeretnénk, ha a kormány
beváltaná ígéreteit és az elmulasztott lehetőséget - azokon nem
bánkódva - meghaladná, és valamiféle kezdeményezőkészséget mutatna
gazdasági kérdésekben. Világos, félreérthetetlen álláspontot
dolgozna ki a földkérdésben, a privatizációban stb. Ellenben a
Szocialista Párt ezen túlmutató módon - ugyancsak említettem egy
összefüggésben az előbb - a harmadik erő egyik megtestesítője akar
lenni. (folyt.)
1990. szeptember 11., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pozsgay nyilatkozata a jövőbeni szerepéről - 2.
|
Az a csapás, amely a sztálinizmus bukásával az egész baloldalt
is érte - mert hiszen azonosítják a letűnt rendszerrel -, ki kell
heverni valahogy, és ezt a szervező erőt felmutatni. Ez a stratégiai
cél. Az az illúziónk nincs, nem hisszük, hogy a mindennapi
taktikákban már valamiféle revans formájában úrrá lehetünk a
vereségünkön. Ezt a vereséget szívós és valóban egy nagyobb távlatra
irányuló figyelemmel lehet csak kiküszöbölni.
Ha már íly módon ez szóba került, akkor ehhez még hozzátartozik,
hogy a helyhatósági választásokon valóban vannak taktikai
szempontjaink is, de már ehhez a stratégiához igazodva, hogy a
munkavállalók, a baloldal képviselete lehetünk, ugyanakkor nem a
szociális demagógia alapján akarjuk, hanem érdekeik szerint
megfogalmazni a célokat.
A helyhatósági választások kapcsán szemben állunk a kormánnyal
egy értékelés miatt is. Ők kettős hatalomról beszélnek, arról, hogy
a rendszerváltás igazán a helyhatósági választásokon megy végbe.
Nekem meg az a véleményem, hogy itt igazából csak hatalomváltásról
van szó, kettős hatalom meg nem volt.
Ez az államigazgatási apparátus a maga szolgálati tudásával
együtt lojális akart lenni a rendszerváltás első pillanatától, éppen
a kormányzó pártok nem hagyták, a bűnbakkeresés és a felkorbácsolt
indulatok jegyében ezt megnehezítették, és még ráadásul politikai
célként is tűzték ki leváltásukat. +++
1990. szeptember 11., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|