|
|
|
|
Német aggodalmak a Romániában élők miatt
|
----------------------------------------
München, 1990. szeptember 11. (SZER, Világhíradó) - A nyugatnémet politikusok manapság igen elfoglalt emberek, főleg a német újraegyesítéssel van sok dolguk, de ez sem akadályozza meg őket abban, hogy a világpolitikai - elsősorban európai - folyamatokat ne kísérjék figyelemmel. Antall János beszámolója következik:
Bonni kormánykörökből származó értesülések szerint a nyugatnémet vezetés növekvő aggodalommal szemléli a romániai eseményeket. Bonn bizalmas diplomáciai csatornákon - tehát a világ közvéleményét nem beavatva - többször is felhívta a bukaresti kormány figyelmét arra, hogy Nyugat-Németország nem közömbös a romániai demokratizálódás iránt és szeretné, ha ez a folyamat új lendületet venne. Bonn a valódi demokrácia megteremtését célzó igyekezetet kéri számon Bukaresttől, utalva arra, hogy a tavaly decemberi forradalom nagy reményeket keltett szerte Németországban.
Természetesen a német politikusokat legfőképp a Romániában élő német kisebbség sorsa izgatja, és olyan körülményeket szeretne, amelyek nem kényszerítenék távozásra az amúgy is erősen fogyatkozó romániai német ajkú kisebbséget. Úgy látszik azonban, hogy az erdélyi szászok és a bánáti svábok nem látnak biztosítékokat sorsuk javulására, legalábbis erre utal az, hogy ez évben csaknem 150-en hagyták el Romániát, és települtek át Nyugat-Németországba.
Bonn tehát aggódik a romániai demokratizálódás sorsa iránt, és ennek okául a politikai ellenzéket és a diákok elleni támadásokat említi. Történik mindez annak ellenére, hogy a német újraegyesítés folyamata a finisbe fordult, ráadásul a nemzetközi közvéleményt - a németet is - jelenleg az Öböl menti válság is meglehetősen leköti. (folyt.)
1990. szeptember 11., kedd
|
Vissza »
|
|
- NSZK aggodalmak - 1. folyt.
|
A közvélemény valóban mintha elfeledkezett volna Romániáról, kivéve azokat a közösségeket, amelyek befogadták a mintegy 20 ezer, többségükben cigány romániai menekültet, akik az utóbbi hónapokban kértek menedékjogot a nyugatnémet hatóságoktól.
Minden bonni kétség ellenére a Rajna partján felteszik a kérdést: mit tehet ez esetben Bonn? A szakértők meglehetősen szkeptikusak. Úgy vélik, a nyuugatnémet kormány csak abban reménykedhet, hogy a politikai ellenzék Romániában is megkapja mindazokat a jogokat, amelyek a valódi demokráciákban a politikai ellenzéket megilletik.
Bonn persze azt is hangsúlyozza, hogy Románia egyik nyugati országtól sem kapott annyi segítséget, mint éppen Nyugat-Németországtól. Azonban ha Bukarest változatlanul ily mostohán bánik ellenzékével, az számára a segélyforrások elapadását jelentheti. Ezen csak a romániai helyzet javulása változtathat - hangsúlyozzák bonni kormánykörökben.
Nyugat-Németország változatlanul hajlandó segíteni Romániának - így hangzik a kulcsmondat -, ha megbizonyosodik arról, hogy a romániai vezetés nem átmaszkírozott, átöltözött kommnistákból áll, ha biztos lesz abban, hogy a hatalmi gyakorlat lényegesen különbözik a Ceausescu-rezsim alatt folytatott gyakorlattól, és ha meggyőződik arról, hogy a demokratizálódási folyamat visszafordíthatatlanná vált, s remény nyílik a valódi demokratikus intézményrendszer kialakítására. +++
1990. szeptember 11., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|