|
|
|
|
Ki fizeti a szovjet csapatok kivonulását?
|
-----------------------------------------
München, 1990. szeptember 11. (SZER, Magyar híradó) - Azt az ügyet, amelyről Pécsi Vilmos beszél, azzal a nem éppen eredeti mondással lehetne bevezetni, hogy van egy jó, meg egy rossz hírem. Jó az, hogy kimennek az oroszok, rossz az, hogy nem tudják kifizetni a költözést.
A szovjet hadsereg magyarországi kivonulása folyamatban van, a csapatok mintegy harmada már elment, és ha minden jól megy, jövő június végére nem lesz magyar földön orosz katona. Sem mint megszálló, sem mint felszabadító, sem mint védelmezőnk az imperialisták ellen, kinek-kinek nézete szerint.
Az elmúlt 45 év idevonatkozó kollektív tapasztalatai alapján elmondhatjuk: egészen jól meglettünk volna az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet csapatok ideiglenesen hazánkban tartózkodása nélkül is. A tartósnak bizonyult ideiglenes szovjet katonai jelenlétre csak Moszkvának és a hazai kommunista rendszernek volt szüksége, a magyar népnek nem. Senki sem akart megtámadni bennünket, sem a semleges osztrákok, sem az el nem kötelezett Jugoszlávia, sem a testvéri, baráti, szocialista Románia vagy Csehszlovákia.
Az imperialisták sem méltatták sok figyelemre a Duna táját, így hiába állt készenlétben a Magyar Néphadsereg 1955 óta, mint a Varsói Szerződés egyik oszlopa. Ugyancsak Magyarország az egyetlen néhai szocialista állam - Kelet-Németország mellett -, ahol állandóan állomásoztak ideiglenesen a szovjet csapatok 1945 óta egyfolytában. Most, hogy a biztató jelek szerint tényleg elmennek az oroszok, ideje lesz leszámolni néhány hivatalos mítosszal anélkül, hogy magyar módra átesnénk a ló másik oldalára. (folyt.)
1990. szeptember 11., kedd
|
Vissza »
|
|
- Ki fizeti a szovjet csapatok kivonulását? - 1. folyt.
|
140 ezer szovjet katona halt meg az 1944-45-ös magyarországi hadműveletekben, és emberi sajnálatunk kíséri balsorsukat még akkor is, ha a mi szívünk elsősorban a mi elesettjeinkért fáj. A szovjet csapatok nem azért jöttek, hogy felszabadítsanak, hanem azért, hogy megszálljanak bennünket. Magyarország sajnos végig német oldalon harcolt, és stratégiai okból fontos volt, hogy a németek által megszállt országot az oroszok elfoglalják.
A náci német hadseregtől csakugyan megszabadítottak bennünket, és a háború befejeződött a magyar nép számára. De ugyanez a szovjet hadsereg volt az, amelyik százezerszámra hurcolta el a magyar hadifoglyokat és sok 10 ezer polgári lakost gyakran hónapokkal a háború befejezés után. Hosszú éveket töltöttek a Szovjetunióban, újjáépítve a háborúban elpusztult országot.
A pusztulásból Magyarországnak is kijutott 1944-45-ben. Az idősebb nemzedékek még jól emlékeznek a felszabadulás sanyarú körülményire, így arra, hogy milyen sok magyar tulajdont hurcoltak el kelet felé a szovjet felszabadítók. Szinte mindent, amit a német megszállóknak és magyar kiszolgálóiknak nem sikerült elvinniök, mert nem volt idejük.
Aztán itt maradtak. Rajtunk is ki lett próbálva a szovjet mintájú szocializmus. Az ismert eredménnyel. Hivatalos indokolás szerint a szovjet csapatok Magyarországon a magyar nép biztonságáról gondoskodtak, elhárították a kívülről fenyegető veszélyeket.
1956-ban aztán csakugyan ellenséges támadás ért bennünket. És akkor... de hát tudják, mi történt. Mindegy. Mindez a múlté. A Szovjetunió és a néhány szocialista ország viszonya az elmúlt 2 évben alaposan megváltozott. Úgy tűnik, hogy az egyenjogúság alapján lehet megvitatni a szovjet csapatok távozásának részleteit, feltételeit is. (folyt.)
1990. szeptember 11., kedd
|
Vissza »
|
|
- Ki fizeti a szovjet csapatok kivonulását? - 2. folyt.
|
Ezeknek a tárgyalásoknak az előkészítő megbeszélései most elkezdődtek. Tudjuk, hogy a kivonulás kezdete óta számos nehézség, ellentét merült fel Moszkva és Budapest közt. Pénzügyi, környezetszennyezési és egyéb kérdések várnak megoldásra. Közbevetően említeni kell azt is, hogy novemberben Budapesten ülésezik a Varsói Szerződés Politikai Tanácsadó Testülete, s a szövetség ügyeit vizsgálja felül. Nem áll nagy jövő előtt ez a szervezet.
Magyarországnak azonban a Szovjetunió a jövőben is nagyon fontos szomszédja lesz, vagy az, ami a mostani fellazuló államkeretek helyébe kerül. Magyarország gazdaságilag még mindig rászorul a Szovjetunióra, és ezt tekintetbe kell venni. A szovjet hadsereg elvonulásának anyagi és egyéb részleteit alaposan, nem elsietve és kompromisszumra készen kell Budapestnek megtárgyalnia. Mindig gondosan szem előtt tartva nemzeti érdekeinket. +++
1990. szeptember 11., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|