Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. szeptember 11. (BBC, kora reggeli híradás) Az amerikai külügyminiszter pénteken Szíriába utazik, ahol a közel-keleti válságról folytat majd megbeszéléseket. A látogatás célja Irak elszigeteltségének demonstrálása. A száműzetésbe kényszerült kuwaiti miniszterelnök közölte, csak Irak teljes kivonulása fogadható el számukra. Ugyanakkor hangsulyozta, nem kíván háborút. James Baker amerikai külügyminiszter bejelentette, pénteken Szíriába utazik, ahol Asszad elnökkel a Perzsa öbölmenti válságról folytat megbeszéléseket. Tudósítók szerint a meglepetésszerű bejelentés felháborodást kelthet az Egyesült Államokban, hiszen amerikai vélemények szerint Szíria támogatja a terrorizmust. Egy brüsszeli sajtótájékoztatón Baker hangsulyozta, hogy mostani látogatása nem jelent alapvető változást Szíria washingtoni megítélésében. Mint mondta - tárgyalásainak célja, hogy tovább fokozza az Irakra nehezedő nyomást és felhívja Bagdad figyelmét elszigeteltségére. A száműzetésbe kényszerült kuwaiti vezetés közölte, el kell érni, hogy Irak engedelmeskedjék az ENSZ határozatának és vonja vissza csapatait Kuwaitból. A kuwaiti miniszterelnök Párizsban úgy nyilatkozott, hogy minden más megoldás elfogadhatatlan számukra. Országunkból egyetlen négyzetcentiméternyi területet sem engedünk át - mondta a kuwaiti miniszterelnök. A koronaherceg korábban találkozott Mitterrand köztársasági elnökkel és más francia vezetőkkel is. Reményét fejezte ki, hogy az iraki csapatok visszavonását békés eszközökkel is el lehet érni. Mint mondta, Kuwait nem akar háborút, mert ez csak katasztrófába sodorná a világot. Libériai jelentések szerint Samuel Do elnök, akit a felkelők tegnap fogtak el, meghalt. Az elnök a felkelők egyik vezére Princ Johnson fogságába esett. Szemtanuk szerint Johnson a főváros mellett fekvő katonai táborban vallatta az elnököt. Később mások arról számoltak be, hogy a közelben látták az elnök közszemlére kitett megcsonkitott holttestét. Johnson csoportjának tagjai azt állították, hogy az elnököt elfogásakor több lövés is érte és ez okozta halálát. A BBC monroviai tudósítója egyenlőre nem tudta megerősíteni a híreket, de mint mondta a jelentések szinte biztosan igazak. (folyt.) 1990. szeptember 11., kedd
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
A felkelők másik vezetője másik vezetője közben kijelentette, felszólította embereit bármilyen áron de keritsék hatalmukba a fővárost. Gorbacsov elnök a törvényes rend betartására szólította fel a Szovjetuniót. A kormánytisztviselőkhöz intézett üzenetében az elnök figyelmeztetett, hogy yaz egyre terjedő törvénytelenségek az ország létét veszélyeztetik. A TASZSZ szovjet hírügynökség jelentése szerint Gorbacsov felszólította az illetékeseket, törvényes hatalmuk latbavetésével minden szinten vegyék védelmükbe a gazdasági reform, a peresztrojka elveit. Mint mondta, az egész országot bizonytalanságba sodorja a tudatos reformellenesség és a hivatal baklövései, ami felelőtlenné teszi az embereket. Gorbacsov hangsulyozta, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan és a törvényesség győzelme létfontosságú a Szovjetunióban. A szovjet kormánynak ma kell nyilvánosságra hoznia azt a régen várt gazdasági programot, amely megmenthetné a Szovjetunió gazdaságát. Korábban úgy gondolták, maga Gorbacsov elnök terjeszti a programtervezetet a parlament elé, de időközben bejelentették, Riskov miniszterelnök tájékoztatja amajd a képviselőket. A BBC moszkvai tudósítója szerint a program várhatóan Riskov miniszterelnök óvatos reformcsomagjának és az orosz föderáció elnöke Borisz Jelcin jóval bátrabb terveinek keveréke lesz. A szovjet gazdaság fejlesztését célzó erőfeszítések között ott szerepel az olajtermelés és export fokozása is. Olajiparának fejlesztéséhez Moszkva amerikai segítséget is kért. Az amerikai kereskedelmi miniszter vezetésével most a szovjet fővárosban tartózkodik egy amerikai olajügyi szakértőkből álló delegáció. A küldöttség tagjai korábban tárgyaltak a szovjet gazdasági külkapcsolatok miniszterével is. Ma csatlakozik a delegációhoz James Baker amerikai külügyminiszter is, aki a holnap kezdődő kettő plusz négyes tanácskozásra utazik Moszkvába. A Szovjetunió az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország továbbá a két Németország részvételével rendezett megbeszéléseken a német egyesítésről lesz szó. A jelek szerint rövidesen egyezmény születhez az Európai Közösség és Irán között a két fél kapcsolatainak normalizálásáról. A közösség és Irán a Londonban élő író Ruzsdih sátáni versek című regénye nyomán került konfliktusba. (folyt.) 1990. szeptember 11., kedd
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
A közösség elnöki tisztét ellátó Olaszország külügyminisztere bejelentette, minden remény meg van arra, hogy egy európai delegáció rövidesen találkozhat vezető iráni politikusokkal. A közösség és Irán kapcsolatai csaknem teljesen megszakadtak, amikor Irán az iszlám megggyalázásának vádjával elrendelte Ruzsdih kivégzését. A lengyel hatóságok közölték, jövőre újabb csökkentésekre számítanak a Szovjetunió Kelet-Európába irányuló olajexportjában. A kormány szóvivője mintegy 4 mllió tonnára becsülte a Lengyelország által 1991-ben várható szovjet nyersolaj mennyiséget, amely mindössze 30 százaléka az idei szállításoknak. A lengyel kormányszóvivő nem zárta ki annak lehetőségét, hogy országa a kieső nyersolaj mennyiség fedezésére külön szerződést köt az egyes tagköztársaságokkal. A Lengyelországba , Csehszlovákiába és Magyarországra irányuló szovjet kőolajexport már ma is csak mintegyy kétharmada a korábbi mennyiségnek. Nyugat-Németország és a Szovjetunió bejelentette, a két ország között rövidesen rendeződik az a vita, amely arról alakult ki, az egyesülés után milyen összeggel kell a bonni kormánynak hozzájárulnia a szovjet csapatok kivánásának költségéhez. A Gorbacsov elnökkel folytatott telefonbeszélgetés után Kohl kancellár kijelentette, meg van győződve arról, hogy megegyezés születik. Moszkvában Sevardnadze külügyminiszter, a két ország között létrejött kompromisszumról beszélt. Mint mondta a Nyugat-Németország által fizetendő összeg kérdésében megszületett az egyezmény. A külügyminiszter a német hozzájárulás nagyságáról semmi közelebbit nem árult el, bonni források azonban legalább 7 milliárd dollárra becslik a bonni kormány kötelezettségét. A nyugatnémet pénzügyminisztérium államtitkára ma Moszkvába utazik, hogy véglegesítsék a megállapodást. +++ 1990. szeptember 11., kedd
Vissza »