|
|
 |
|
 |
Miért rossz a munkások hangulata?
|
---------------------------------
München, 1990. szeptember 10. (SZER, Magyar híradó) - Ebben a
választási harcban megindult a küzdelem - így látja kollégám, Antall
János - egy olyan osztályért, amely papíron 40 éven át uralmon volt.
Már az országgyűlési választásokat megelőzően is sokan a növekvő
munkáselégedetlenség mumusával ijesztegették a társadalmat, és talán
most, a közeledő önkomrányzati választások előtt sem véletlenül
bukkannak fel a munkásság rossz közérzetét taglaló kijelentések. Nem
mintha ez a rossz közérzet nem lenne jelen a hazai közéletben. Az
elégedetlenségnek nagyon is jól kitapintható körvonalai vannak, de
ez úgy látszik, csak akkor válik fontossá, ha országos ügyekben az
urna elé hívják ezt a társadalmi réteget, vagy ha úgy tetszik: az
osztályt.
A munkásság kegyeiért folyó udvarlás tehát ismét elkezdődött, és
politikai csoportja válogatja, hogy milyen eszközökkel.
Az a tény teljesen nyilvánvaló, hogy a bérből és fizetésből élők
létfeltételei, munkafeltételei nem sokat változtak a
rendszerváltozás óta. Ennek legutóbbi bizonyítéka a diósgyőri
gépgyárban uralkodó hangulat, amely kis híján sztrájkba torkollott.
Ilyen esetben többen természetesen rögtön a kormány felelősségét
hangsúlyozzák, holott gyakran előfordul, hogy az egyes üzemekben
kialakult válsághelyzet nem valamely kormányintézkedés
következménye.
Anélkül azonban, hogy itt a kormánynak a munkásság helyzetét
illető rendelkezéseiről szólnék - ez ugyanis meghaladja a műfaj
kereteit - sietnék rámutatni, hogy az igazi munkás-érdekképviselet
hiánya legalább annyira hibás a munkásgondok megoldási kísérleteinek
kisiklásában, mint teszem azt a múlt rendszerből átöröklődött
anomáliák. (folyt.)
1990. szeptember 10., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|