|
|
|
|
Határ-talan kapcsolatok: nemzetközi tanácskozás Körmenden (1.
rész)
|
1990. szeptember 8., szombat - A legfontosabb feladat ma
Közép-Európában: megpróbálni együtt eljutni a demokratikus
Európához. Nem egyszerre menetelve, hanem a nemzeti sajátosságokat
figyelembe véve. Magyarországnak ma érdeke például, hogy
Csehszlovákia és Jugoszlávia beléphessen az Európai Gazdasági
Közösségbe, vagy az Európa Tanácsba és viszont. Létérdekünk, hogy
eljussunk az új integrációs szervezetekbe, mert e nélkül nem tudjuk
biztosítani a társadalmi átalakulást. Ezek a lehetőségek sok
előnnyel járnak a határainkon kívül élő magyarság számára is, ezért
szorgalmazni kell, hogy például Románia is tagja legyen az Európa
Tanácsnak - mondotta többek közt szombaton Horn Gyula, a Parlament
Külügyi Bizottságának elnöke, azon a nemzetközi tanácskozáson, amely
Határ-talan kapcsolatok címmel kezdődött Körmenden. A tanácskozás fő
védnöke Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke.
Az eszmecserén - a Duna-Adria néven létrejött együttműködés elvei alapján - a határainkon átívelő, a társadalmi élet legkülönbözőbb szintjein kialakult kapcsolatokat kívánják kiegészíteni, szélesíteni. Az Ausztriából, Szlovákiából, Jugoszláviából, Olaszországból és Magyarországról érkezett résztvevők arról tanácskoznak, hogy a hivatalos diplomácia által megkezdett utat a népi diplomácia lépéseivel és eszközeivel egyengessék, töltsék meg konkrét tartalommal.
Horn Gyula előadásában a regionális együttműködés fontosságából indult ki. Kiemelte Olaszország közreműködését abban, hogy Magyarország jó eséllyel pályázhat az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozáshoz. Fontosnak ítélte a technikai-technológiai embargó enyhítését is. A kisebbségi, nemzetiségi ügyekre térve a kormányt bírálva kifejtette: nem szabad félrérthető állásfoglalásokat megfogalmazni, amelyek nem kívánatos indulatokat gerjeszthetnek.
- Azt, hogy a kormány egyes tagjai 15 millió magyar érdekeit képviselik, nem tudom elfogadni - mondotta -, nem csak azért mert ez nacionalista gondolatot kelt, hanem azért sem, mert a határon kívüli magyarság ügyeiben az adott ország határoz. (folyt.köv.)
1990. szeptember 8., szombat 14:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Határ-talan kapcsolatok: nemzetközi tanácskozás Körmenden (2.
rész)
|
El kell érni viszont, hogy ezek az országok ne tekintsék az anyaország támogatását nacionalizmusnak, sőt támogassák a nemzetiségek és az anyanemzet kapcsolatait. Ez ma Kelet-Európa létérdeke - mondotta.
A Külügyi Bizottság elnöke a határtalanság előnyei és szükségessége mellett kitért arra is, hogy a határokon olykor szükségessé válhatnak bizonyos szigorító intézkedések. Nekünk is át kellenne tekintenünk a román menekültek által okozott helyzetet - mondotta. Hazánk ugyanis képtelen elviselni az áradat terheit, és minden államnak jogában áll az állampolgárai és az ország érdekeit szem előtt tartani - hangoztatta.
Az MTI munkatársának kérdésére, hogy mi a határtalan kapcsolatok bővítésének legfontosabb gyakorlatai teendője Horn Gyula kifejtette: - Nem kellene megvárni míg a központi kormányok és szervek utasításokat adnak, támogatják, vagy nem támogatják a helyi kezdeményezéseket. A megyék, tartományok szintjén hozzá kell látni a pénzügyi feltételek előteremtéséhez.
A tanácskozás résztvevői szombat estig megvitatják a legfontosabb teendőket, majd vasárnap a magyar-osztrák-jugoszláv határon a három város - Szentgotthárd-Muraszombat és Jennersdorf találkozójával ér véget a rendezvény. (MTI)
1990. szeptember 8., szombat 14:16
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|